Lányok! Zavaró tényező, ha egy 20 éves srácnak nincs jogosítványa?

szerintem nem önmagában a jogsi/kocsi léte vagy nem léte a kérdés, hanem az, hogy te és a lány, meg az élethelyzeteitek hogyan viszonyulnak hozzá. nagyon sok mindent ki lehet belőle következtetni, hogy valakinek van vagy nincs kocsija. persze, hogy milyen következtetésekre jut valaki belőle, az egyénfüggő. pont ezért nem mindegy, hogy hogyan adod elő és hogyan éled meg, hogy nincs kocsid. ha csak ennyit mondasz, akkor az egy tényszerű közlés, amit a másik úgy értelmez és olyan értékítéletekkel színez ki magának, amivel akarja. ha te magad adod meg az értelmezést, hogy miért nincs kocsid, akkor talán segítesz neki, hogy legalább úgy értelmezze a dolgot, ahogyan te is tennéd azt.

vannak a jogsi/kocsi kérdésnek mind elméleti, mind gyakorlati oldalon praktikus, racionális szempontjai is. a munka és karrier világában éppúgy, mint ismerkedésnél. ha van jogsid (vagy épp érettségid, szakképesítésed, nyelvvizsgád, diplomád, hobbid, akármid), az egy jelzés, hogy te valamit elértél, megdolgoztál érte, letettél valamit az asztalra, fontos neked valami. mindegy, hogy arra a valamire praktikusan szükség van-e, használod-e, ér-e ténylegesen valamit az életben akár neked, akár a munkáltatódnak, akár a csajnak, de mégis csak egy olyan vetületed, ami valamilyen plussz értékkel ruház fel téged. egy mondás szerint minél több mindenhez értesz, annyival többet érsz. lehet, hogy ezt a tudást sosem fogjátok a lánnyal együtt használni, de mégis csak ennyivel többet lehet rólad elmondani, mintha ez nem lenne.

ezzel szemben, ha nincs jogsid, nincsenek iskoláid, nincs nyelvvizsgád, nem is beszélsz nyelvet, az mind fosztó képző, mind hiányosságokat jelent, ha valaki értékel téged, márpedig mindig értékeljük egymást és másokat, még ha ebbe bele sem gondolunk. ezek a hiányosságok pedig mindenképpen rontanak valamennyit a megítélésünkön. már csak azért is, mert a felsorolásuk azzal a negatív szóval kezdődik, hogy nincs. minél több ilyen hiány hangzik el veled kapcsolatban, annál negatívabban hangzik az egész felsorolás. éppen ezért ha már szóba kerül, próbáld minél pozitívabban megfogalmazni, ami nincs. pl. kocsi helyett inkább biciklizek.

például, ha a csajnak van jogsija, neked meg nincs, akkor lehet, hogy úgy fog hozzá állni, hogy sebaj, majd vezet ő, ha kell. de könnyen lehet, hogy abból indul majd ki, hogy ha ő is le tudta tenni a jogsit, akkor veled valami nincs rendben, amiért te nem voltál képes erre. ha erre anyagi okod van, akkor anyagilag nem vagy rendben, ha megtanulni nem tudtad, akkor szellemileg nem vagy rendben. ha lustaságból nem tetted, akkor meg azért nem vagy szimpatikus. persze ha ezt elő tudod adni úgy, hogy pozitív értéket demonstrálsz vele számára, akkor akár szimpatikusabbá is válhatsz a szemében ettől. pl. te inkább biciklizel, mint autózz, mert az nem szennyezi a környezetet, egészségesebb, olcsóbb, stb. ha te így gondolkozol és ő is egyetért, akkor máris pozitívum, nem negatívum számára. az sem mindegy, hogy hogyan viszonyulsz a jogsi kérdéshez. nincs és ezzel le is zárva, leírtad, hogy nem is lesz soha, vagy csak eddig még nem volt rá szükséged, ezért nincs, de ha úgy alakul az életed, hogy akár munkához, akár az élethez kelleni fog, akkor majd megszerzed, de most még nem fontos számodra. itt jön a kérdés, hogy mennyire fontos neki és ő hogyan gondolkozik.

praktikus oldalról nézve sem mindegy a jogsi, mert ha egy munkához kellene a jogsi, de neked nincs, akkor nem kapod meg a jobb állást. ez karrier szempontból sem bíztató, de párkapcsolatilag sem jó jel, hiszen ha a megélhetést így veszélyezteted egy normál esetben könnyen orvosolható hiányossággal, az már személyiség hiba, ambíció, határozottság hiánya. ha a lány (vagyt te) olyan helyen lakik, olyasmiket csinál, amikhez szükséges/fontos a kocsi, mert kocsi nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen lehet boldogulni, akkor lehet fontos szempont, hogy legyen kocsi, különben nem működik az élet. ha mindig a lánynak kell téged furikáznia, mert neked nem csak nincs jogsid, de megszerezni sem tudod/akarod, az egy idő után jellemhibaként jelentkezik és konfliktusokat szül. ha a lánynak sincs jogsija/kocsija, de néha kéne, akkor előbb-utóbb előkerülnek más pasik, akiknek van kocsijuk és majd ők fruikázzák helyetted, mivel ők könnyebben megoldják az ilyen helyzeteket, vagy te is hozzájuk igazodsz, nekik kiszolgáltatva tudsz csak programokat szervezni a lánnyal, vagy te kiesel a pixisből és a kocsis srácok maradnak képben, mert te nem tudod megoldani a problémákat. nem biztos, hogy a lány is így gondolkodik egyébként, lehet, hogy csak te kezded majd el kevesebbnek érezni magad a kocsi hiánya miatt, az is éppen eléggé be tud kavarni egy kapcsolatba. ha meg még a lány is így látja a dolgokat, akkor pláne.

fontos tényező az is, hogy ha van kocsid, akkor szabadabb vagy. nem kell igazodnod menetrendekhez, nem kell másoktól szívességet kérned, nem vagy mások kényének-kedvének kiszolgáltatva, stb. esélyes, hogy annyit ülni sem fogsz egyhelyben, mert ha olyanod van, akkor bevágódsz a kocsiba és elmész valahova. ez praktikus oldalról is könnyen belátható előnyöket jelent, ha van kocsid és hátrányokat, ha nincs. én mégis az elméleti oldalát hangsúlyoznám ki. ha ugyanis a csajnak van kocsija, vagy a korábbi pasijai, szülei, stb. révén megtapasztalta ezt a szabadságot, akkor ha neked nincs kocsid és így nem is ismered ezt a szabadságot,

akkor ott már a gondolkodásmódotokban, életmódotokban is lehetnek komoly különbségek.

szóval az a kérdés, hogy te hogyan is gondolkozol a kocsiról és a lányok, akikkel ismerkedsz hogyan gondolkoznak. ha nincs és nem is akarsz kocsit, akkor jobb, ha van biciklid és szereted használni, ha nincs bajod a tömegközlekedéssel és ilyen lányokat is keresel, akik hasonlóan vélekednek, akkor kevesebb gondod lesz.

valahol a lovagiassági kérdéshez is köze van a kocsinak. az étteremben sem azért nyitjuk ki az ajtót a nő előtt, nem azért segítjük le a kabátot a lányról és nem azért toljuk alá a széket, mert ő magától nem lenne képes ezeket elvégezni, hanem ezek lovagias gesztusok, amikben a törődés, kedvesség kifejeződik. ha van egy pasi, aki kinyitja az ajtót, lesegíti a kabátot, hellyel kínálja, míg a másik nem teszi ezeket, akkor azzal lesz jobb érzés vacsorázni menni, aki udvariasabb.

ha hazakíséred gyalog, vagy tömegközlekedéssel a világ végére, akkor lehet, hogy ugyanolyan értékűnek tekinti (vagy akár még többre is tartja) a gesztusodat, mintha az autóddal fuvarozod haza. de ha az utazás nagyon időigényes és hideg, kényelmetlen kocsi nélkül, akkor lehet, hogy egy idő után neki jobb érzés lesz azzal a sráccal hazamenni, akinek csak be kell ülni a kényelmes, meleg kocsjába és otthon kiteszi. nem biztos, hogy tudatosulni fog a csajban, hogy ez azért van, mert az egyiknek van kocsija, a másiknak meg nincsen. csak annyit fog érezni, hogy az egyik sráccal egyszerűen kényelmesebb, jobb hazamenni. vajon egy kényelmes, könnyed kocsikázás, vagy egy viszontagságokkal teli, kellemetlen, kényelmetlen utazás során lehet neki kellemesebb beszélgetni a sráccal? vajon melyik sráchoz fog jobban vonzódni ezek után?

lehet, hogy nem az autóshoz, mert az autóval hamar hazaér, gyorsan letudják, lehet, hogy beszélgetni sincs annyi idejük közben. a viszontagságosabb út alatt akár érdekesebb, jobb élethelyzetek, sőt kalandok is előfordulhatnak, amik jobban összekötnek titeket. tovább tart és lehet, hogy többet és jobban is tudtok beszélgetni közben, ami akár plussz élmény is lehet számára, ami feléd billenti a mérleget. de az is lehet, hogy az utazás viszontagságai miatt beszélgetni se nagyon lesz kedve, és csak az marad meg benne, hogy megint milyen soká ért haza, mennyire fázott, megázott, stb.

Sok mindentől függ. Az exem fél óra buszozásra lakott tőlem, marhára nem zavart, hogy nincs jogsija. A mostani barátomhoz az út busszal 3 óra, ebből 40 perc ácsorgás egy "megállóban" (nincs konkrét épülete a megállónak, tehát ha esik, akkor ázok amíg nem jön a busz), kocsival meg laza 1 óra, szóval az első bő fél év a kapcsolatunkból (mielőtt nekem is lett jogsim) NAGYON macerás lett volna, ha ő nem tud kocsival eljönni hozzánk, vagy legalább félútig értem (addig egész jól eljutottam busszal)

Abszolút nem gondoltam volna őt kevesebbnek egyébként, ha nincs jogsija meg kocsija, de nem jöttem volna össze vele, mert úgy már csak egy macerás távkapcsolat lett volna, így meg bármikor át tudott jönni, nem kellett nagyon szervezni, meg fél napot buszon zötykölődni.

Szóval SZERINTEM nem gond a jogsi hiánya párkapcsolati szempontból, ha máshogy is meg tudjátok oldani a találkozást.

Más tészta, hogy megéri jogsit csinálni, mert a párkapcsolati dolgokon kívül az élet ezer más területén nagyon hasznos, szóval a helyedben előbb-utóbb letenném, még akkor is, ha nem mászkálnál utána állandóan kocsival - ha lehet, akkor én is inkább vonatozok pl. :D