Miről lehetett itt szó? Egy hullámhosszon, most ez mi? N

Az a fajta lány vagyok, akinek ha tetszik egy srác, akkor megpróbálom megszerezni. Nem várom, hogy bárki is rám hajtson, sőt, nem örülök neki. Ha egy férfire nem mozdulok rá, akkor vagy nem érdekel, vagy foglalt vagyok. Szóval jobban szeretem ha békén hagynak, és magam válogatok a férfiak között.

Sajnos igen gyakran van az a problémám, hogy a kiszemelt pasi foglalt. Igazából szinte mindig, sajnos. Ilyen esetekben nem próbálom megcsalásra buzdítani, mielőtt ezt hinnétek rólam. Ha azonban nem foglalt a kiszemeltem, mindig megszerzem, legalábbis megpróbáljuk együtt. Sosincs karakteres elutasításban részem, mivel szép, okos, kedves vagyok.

Van egy srác, aki természetesen foglalt volt, mikor megismertem. Nagy csalódás volt, hogy már megint egy foglalt kiszemelt, ráadásul ő mind belsőre, mid külsőre nagyon-nagyon megfogott, tetszik. Az akkori barátnője nem volt egy szépségkirálynő, aminek egyfelől örültem, hiszen esetleg jele lehet annak, hogy szakítanak egy nap, mivel nem voltak azonos vonzósági szinten. Ez pedig belülről felrághatja a kapcsolatot, ha kisebbségi érzés, vagy valami más van jelen. Másfelől nem örültem ennek, mivel az ember választott párja minősít, jó vagy rossz irányba.

Aztán bő hónapra rá hogy megismertem a srácot, szakítottak. Ez volt tavaly áprilisban talán.

Kis időt hagyva a srácnak, ráhajtottam. Alakulgatott is ez-az, szóval nem lettem elutasítva, de nem is jöttünk össze. Az idő múlásával ez egyre dühítőbb lett.

Aztán tavaly novemberben megadta a srác, hogy tavaly szeptember óta kapcsolatban van.

Először elkönyveltem, azért nem kellettem igazán a pasinak, mert már az elejétől fogva arra a nőre hajtott.

Aztán mostanában megtudtam, nem. A szeptemberi összejövetelük nem az összejövetelük, hanem a megismerkedésük időpontja. De mivel az a pontos adat, azt tartják számon. Összejönni csak később jöttek össze, novemberben, amikor kiírták. Szóval, volt bő 4 olyan hónap, amikor nem volt senkije, csak én, mégsem jött velem össze.

Szóval rákérdeztem: mi volt az oka? Azt mondta, nem voltam az esete. Kérdeztem külsőre? Neeem, nem, csinos vagyok. Belsőre? Neeem, nem kedves vagyok. Akkor meg miért? Nem voltunk egy hullámhosszon. Sőt, senkivel se volt egy hullámhosszon, csak a jelenlegi barátnőjével.

Na remek. Nem tudom mi kellett volna, hogy egy hullámhosszon legyünk. Eleve, szerintem ahhoz idő kell...

Az előző barátnője husibb volt nálam, magam is nőiesebb alakú vagyok. A jelenlegi barátnője nagyon vékony. Nem nőietlen, de nem az a domborodó fajta. Az arca igazán bájos. De sosem találkoztam vele. Nem tudom mi olyan különleges ebben a srácban, amivel én nem tudtam egy hullámhosszra kerülni, de a barátnője igen, akit ráadásul netes társkeresőn ismert meg, és másfél hét beszélgetés után találkoztak csak.