Ti milyen gyakran beszéltek a barátotokkal, barátnőtökkel azokon a napokon, amikor nem találkoztok? Hogyan működik ez nálatok?

Jelenleg számomra nincs ilyen személy, de a legutóbbi lánnyal akivel szoros kapcsolat volt köztünk, vele minden nap beszéltem szinte fél éven keresztül, szüntelenül szinte. Még karácsonykor is, ha már nem volt alkalmunk együtt tölteni, tartottuk a kapcsolatot üzenetekbe, szóval majdnem mindennap beszéltem vele, sokszor volt, hogy esténként szerettem volna ha beszélhetek vele telefonon, hogy megnyugtasson, de ez sajnos kevesebbszer valósult meg mint szerettem volna.

Ha nem keres, akkor max azt a következtetés vonnám le, hogy valami gondja van velem és haragszik..

Mi egyutt elunk a baratommal, de van neha, hogy par napig nem talalkozunk (videkre megy szuleihez pl), es ilyenkor mindig irogatunk (messengeren) es este beszelunk is telon. Amikor még nem éltunk egyutt, akkor is szinte folyamatos volt a chat (nyilvan nem minden percben :D, de max par ora maradt ki).

Ez igazabol azon mulik, kinek mi az igenye. Valaki kifejezetten szereti, ha sok a kommunikacio, valakit pedig kimondottan idegesit, ha mindenrol beszamol neki a parja, es ugyanezt visszafele is elvarja. Nyilvan az a legjobb, ha egyezik az igenyetek, de ha nem, akkor is talan meg lehet beszelni, es kompromisszumra lehet jutni.

Hát azért olyan évi 363-4 nap beszéltünk az elmúlt másfél évben, ha a messenger beszélésnek számít. Gyakorlatialg együtt élünk, kb havi egy, max két hétvégét töltünk külön, akkor messengerezni szoktunk, telefon csak ritkán. Nyárra ő hazaköltözik, ilyenkor azért pár naponta szokott lenni telefon vagy skype 1-2 órát, amúgy meg minden nap messenger. Amikor együtt vagyunk (olyan értelemben, hogy egyikünk sincs máshol), akkor is szoktunk napközben írogatni, de nem sokat. Kötetlen a munkaidőm ő meg még egyetemre jár, szóval meg szoktuk beszélni, hogy ki mikor ér haza vagy kell-e valami a boltból, meg ha történik valami extra, akkor azt röviden, aztán majd este kifejtve.

24N/20F

>Levontok ebből messzemenő következtetéseket?

Dehogy, butaság lenne. Ezt is meg kell beszélni már a kapcsolat elején. Mindketten tudjuk, hogy mik a másik igényei. Szerencsére nagyjából egyezünk ebben: nem igényeljük a folyamatos csevegést. Ha van valami, beszélünk, ha nincs, akkor este pötyögünk vagy telefonon beszélünk. Egy kicsit azért minden nap beszélünk, másfél év alatt nem volt nap, hogy egyáltalán ne beszéltünk volna. Asszem.

Messengeren pár szót mindig váltunk, ha nem vagyunk együtt, általában időtől függően - más a munkarendünk, nem egyszerre szoktunk ráérni. Általában én írok kevesebbet, ő jobban elő tudja kapni a telefont melóban. Napi egyszer legalább beszélünk telefonon, ha épp nem találkozunk, még ha csak annyit is, hogy hiányzol meg jó éjt.

Ha nem keres, akkor abból három dologra következtetek

a) annyi meló szakadt rá, hogy egy sort írni sincs ideje (velem is megesik)

b) alszik (esetleg totál bekockult)

c) a haverjai már megint elcipelték kocsmázni

Hogy a háromból melyik, az függ napszaktól meg munkarendtől is.

Ha otthon van a családjánál, akkor meg azért nem aggódom, mert tuti, hogy ők foglalják le, megint nem kell következtetni semmire.

(A kapcsolatunk elején piszok féltékeny voltam, ha nem munka, hanem egyéb miatt nem írt, akkor nekem is rögtön meglódult a fantáziám, hogy vajon hol meg kivel lehet, de hosszú távon jobban idegesítettem magamat, mint őt, úgyhogy gyorsan leszoktam az ilyen rágörcsölésről. :D)

26N 31F