Ti hogyan vagytok képesek összejönni olyannal, akinek volt már mondjuk három, vagy több párkapcsolata?

Úgy gondolom, hogy egy párkapcsolat két emberen múlik. Talán én, a negyedik leszek az, aki mellett a legjobb lesz a harmónia, a másik hárommal ezt nem sikerült elérnie. Nyílván, ebben benne van az, hogy mégsem sikerül, utánam jön az ötödik, de szerintem nem jó így hozzáállni. Ennyi erővel ne adj bele anyait-apait a munkádba, a munkahelyed fejlődésébe mert lehet, holnap kirúgnak, mert más szimpatikusabb a főnöknek. Akkor, abban a pillanatban a párodnak nem fontos az első, a második, a harmadik ember az életében, jelenleg veled akar boldog lenni, azen kell dolgoznotok, hogy ne legyen vége. Oka van annak, hogy szakított velük és oka van annak, hogy most te vagy a fontos neki, talán még fontosabb, mint az előzőek. Szóval nem szabad a negatív kimenetelre gondolni, hogy csak egy vagy a sok közül. Ilyen gondolkodással arra is lehet gondolni, hogy ”miért nem a mellettem álló srác tetszett meg neki? Lehet, tök mindegy neki”.

Tehát dolgozni kell egy párkapcsolaton, mint minden más kapcsolatban, barátságban. Ha ez elmarad, jön a szomorú vég.

Az én páromnak több mint három kapcsolata volt előttem. Mégis velem él már majd tíz éve, és velem vállalt gyereket. Nem érzem tömegterméknek magam. :D Ismerkedtünk, randiztunk, szexeltünk, és jó volt. Sok időt töltöttünk együtt, és végül egymás mellett ragadtunk. Nem úgy ugrottunk bele, hogy veled akarom leélni az életem, csak élveztük a jelent, aztán kialakultak a közös terveink a jövőt illetően.

Tudod, nem mindenki találja meg elsőre, vagy másodikra azt az embert, akivel szívesen együttélne hosszabb távon.

Az embernek lehetnek melléfogásai. Azt hiszi működni fog, aztán kiderül, hogy nem. Esetleg a saját igényei változnak.

Ez az egész csak szemlélet kérdése.

A párom is tervezett már hosszútávon mással, nagyon szerette a csajt, de az egy idióta volt és be kellett látnia, hogy meg fogja keseríteni az életét. Aztán volt egy nagyon rövid kapcsolata, ami sokat jelentett neki, de szakítottak vele.

Nekem is volt 2 hosszú korábban. Az egyik nagy melléfogás volt, rózsaszín köd fiatalon. A másik pedig nagyon is komoly, de a másik részéről elmúlt a szerelem. A tanulság az volt, hogy bizony egy párkapcsolatot fenntartani kemény meló. Vele működhetett volna egy életen át! Tehát ő már nem volt melléfogás, mi bsztuk el.

Aztán most itt van a párom, aki tökéletes számomra. Igazából nagyon hasonlít az exemre, de ezúttal nem fogjuk elcseszni és nem hagyjuk ellaposodni.

Na most igen, itt vagyunk egymásnak, nagyon szeretjük egymást.

Ettől függetlenül egyikünk sem hisz az Igaziban és pontosan tudjuk, hogy egymás nélkül is boldogok lehetnénk. Van egy kollégám, nagyon kedveljük egymást, és tudom, hogy működne. Nem lesz belőle semmi nyilván, mert nem akarom. A párommal akarok lenni. Ettől függetlenül tudom, hogy találnék még egy tucat olyan embert, akivel egy életet le lehetne élni.

A párom is pontosan így van ezzel. Biztos vagyok benne, hogy nélkülem is boldog tudna lenni.

ÉS igazából ez a lényeg, a szemlélet. Ami a biztonságot illeti.. teljesen biztonságban érzem magam, mert nagyon szeretjük egymást, működik a kapcsolatunk, teszünk azért, hogy ez így is maradjon. Akkor miért váltanánk? Egymást szeretnénk életre szóló társnak és kész.