Baj az, ha mindenről tudni akarok, ami a másikkal történik?

"mire gondol, még ha nekem nem is tetszene"

Ez nagyon szép ideoógia, de tudom, hogy ez nem működne. Vagy azért, mert azt hiszed, hogy nem tetszene, de nem számít, vagy mert öreg vagy (35 vagy még több) és eléggé... hmm... "hátrányos külsejű" (Éles István hasonmás vagy ilyenek)

Ha találsz ilyen embert és összejöttök, akkor semmi baj. Van, akinek ez nem szimpatikus, vele lehetnek konfliktusaid.

Nálam pl. vannak olyan dolgok, amiket senkinek sem mondok el. Még a legjobb barátaimnak sem, mert bizonyos dolgok csak rám tartoznak és nem akarok vele mást terhelni. Nekem semmivel sem lesz jobb, ha elmondom valakinek, viszont a másikon látni fogom a szánakozást, amire meg semmi szükségem.

És lehet valaki szerelme a legjobb barátja, én is erre szoktam törekedni. Ettől még nem mondom el azt, amit felesleges és nem akarok, mert csak szomorú lenne a másik fél.

Nem, de #3-nak annyiban igaza van, hogy ez a fajta ideológia addig szokott tartani, amíg túl nem terhel olyan dolgokkal, amik neked nem tetszenek (vagy egy dologgal, ami nagyon nem tetszik, stb).

Meg nekem az "akarok" szó nem tetszik. Az oké, ha szeretnél tudni a dolgairól, de nekem már volt olyan exem, aki minden nap végigmondatta velem, hogy pontosan mi történt ma velem, hiába nem volt épp kevem hozzá, vagy nem akartam felidézni a rossz dolgokat, vagy fáradt voltam, stb. Ő féltékenységből csinálta, de sztem egyébként is idegesítő.