Hogy lehetek ekkora idióta pitsa, hogy még mindig tetszik? Utálom magam

Van egy pasi, nem annyira reg ismertem meg. Nagyon nagyon jol nez ki, de egy igazi taplo. Rohadt bekepzelt, bunko es szornyen utalom. Viszont az elejen meg rendes volt, ezert alltam vele egyaltalan szoba. Persze aztan kimutatta, hogy milyen is valojaban, de akkor mar egyszeruen nem tudtam tole szabadulni. Altalaban bulizni jarunk egyutt, es nagyon valtozo a viselkedese. Neha kedves velem, es nem tudom eldonteni, hogy csak azert, mert egy korre kellek neki, vagy mert talan kedvel. Mert alapjaraton ugy erzem, hogy utal, legalabbis iszonyatosan bunko tud lenni. Nem egyszer fordult elo, hogy a baratnoim sirva kapartak ossze, mert annyira megbantott, es nem is veszekedessel, vagy valamivel, csak reflexbol jott belole a gorenyseg, ilyen a stilusa, egy szemet allat.

Ennek ellenere, neha, ha kedves, teljesen odavagyok, es nagyon szeretek vele lenni. Persze ez csak egy rovid illuzio, utana ujra elojon a getzy enje.

Szanalmasan es gyerekesen erzem magam, mar aludni sem tudok tole, olyan szintu ez az "erzelmi hullamvasut". Vagy sirok, vagy almodozom rola, de nem tudok masra gondolni.

Mi ez az agybaj? Volt mar valaki hasonlo helyzetben? Mit csinaljak?

18 eves vagyok, a pasi 26