Van olyan, aki BÁRMIT MEGTENNE érted? Ha igen, ez milyen érzés? Jó, biztonságérzet, vagy inkább amolyan pszichopatás?

Egy osztálytársam szerintem szerelmes belém - jóban vagyunk, de nem járunk. Sokszor segít, és ha választania kell (bárkivel szemben), biztosan mellém áll.

Tegnap sétáltattuk a kiskutyámat (máltai selyem), és egy nagyobb kutya (valamilyen hosszú szőrű keverék) kiszaladt valami telepről, és megtámadta - ő erre elkapta a nagy kutya fülét, és elkezdte visszaráncigálni, ami többször a kezébe harapott, aztán bement ordított valami munkással, és majdnem meg is verte...

Nem igazán érdekelte, hogy vérzett a keze (konkrétan a fognyomokból folydogált a vér), orvosnál nem volt, ma még kicsit vérzett, haza akarta küldeni a tanár (mellettem ül), és azzal is elkezdett veszekedni "Persze, majd azért fogok hazamenni, mert sebes a kezem!"

Szóval a lényeg, hogy szerintem jó érzés, hogy segített nekem - viszont a barátnőim szerint nem normális...

Nem fogok pálcát törni felette, csak érdekel, hogy én látom rosszul, hogy tulajdonképpen jó dolog, ha valaki bármit megtenne érted? 18/L