Egy fiúval békülni szeretnék, de ő hajthatatlan. Mi a teendő?

Teljesen jogos, könnyebb lenne az életem, hogyha nem jönne be, s nem akarnék mindenáron bebocsátás nála. Akkor nem érdekelne ennyire, hogy megbocsájt vagy nem, így csak nekem fáj. :(

Erre én is gondoltam :) Mindenáron haragudni akart s tessék most felkínáltam neki valami. Már azt várom, hogy kiszeressek belőle, hátha akkor észhez tér. Bár nem értem, mire jó ez neki, a sulinak vége, minket meg fél-Magyarország választ el. :)

Rendben, csak mire jó neki "haragszom rád"-ot játszani? Felnőtt emberek vagyunk, nem kérem, hogy megszeretgessen, csak legalább annyi visszaírhatna, hogy helló. :) Már az, hogy itt kiírom magamból a dolgokat, illetve társalgok veletek jobbat tesz a lelkemnek, mert így napok / hetek óta bánkódok, (tudom ez sem felnőttes cselekedet, de az érzéseimet nem tudom letagadni.)

Igazad van, kedves utolsó! Másfél hónapja nem írtam rá, mert félek egy újabb csalódástól, pedig most már lehet, hogy válaszolna, talán 😩 Most úgy teszek, mintha le lenne sz..va, pedig nem így van. Könnyebb lenne a lelkemnek, ha ő írna, de úgy tűnik, fellélegzett ☺ Majd ha 2 hónap múlva szülinapja lesz, akkor üzenek, de addig semmi... S talán így összejön bennem a tartás.