Az őszinteség baj?

Nemrég megismertem itt egy srácot, akivel megvan a közös hang, de sajnos külföldön él, így egyelőre marad a netes beszélgetés. Most van vizsgaidőszakom, és meglehetősen ritkán megyek el emiatt itthonról, szóval amikor megkérdezi, hogy telt a napom, sok mindent nem szoktam tudni felhozni. :D ettől unalmasnak tűnhetek? Ki kéne találnom elfoglaltságokat? Kívülről nézve tényleg nem valami izgalmas most az életem.

Meséltem neki, hogy van egy új film most a moziban, de mivel minden ismerősöm vagy tanul ezerrel vagy nem kedveli a filmet, egyedül fogom megnézni a moziban. Ezzel rátettem még egy lapáttal? :'D

Egyébként alapvetően vannak barátaim, el is jarok itthonról nagyjából heti 1x, ami nem munka/egyetem, de nekem ez megfelelő. Viszont például nyelviskolában is hétről hétre előjön ez a kérdés, hogy mit csináltál a héten, én pedig általában viszonylag uncsi dolgokat válaszolok, de a csoporttársamnak már hónapok óta nem volt olyan napja, hogy ne ment volna el valahova szórakozni.

Hazudni valahogy nincs kedvem, szeretem azt, aki vagyok és ahogyan élek, de mostanában ebben a két helyzetben valamiért megfelelési kényszer tör rám. Hogy nem élek érdekes életet. Ezek szerint nekem több időre van szükségem, amit egyedül/családdal tölthetek, mint másoknak.

Meg kellene változnom? Inkább hazudjak valamit a külföldi srácnak meg a nyelviskolában is?

23N