Gáz ha valaki nem akar csajozni? Ha nem akar a lányoktól semmit? Ha nem tud velük mit kezdeni? Ha nem tud csajozni és ismerkedni?

Én is így éreztem/érzek, bár még csak 19 éves vagyok.

Most viszont van egy lány akit szeretek, és megtettem az első lépést, bár nem volt könnyű. Még mindig néha úgy érzem, hogy inkább hagyni kéne az egészet, sokkal egyszerűbb egyedül lenni:D de majd meglátjuk mi lesz.

Gondolom szeretnél majd családot, gyerekeket, és akkor egyszer úgyis lépni kell majd.

Ha esetleg gondolod, én szívesen beszélgetek veled ezekről a dolgokról, megírom privátban az e-mail címemet.

Nem gáz, miért lenne. Előbb utóbb ugyis belebotlasz A LÁNYba, és akkor elmúlik :D

Nyugodj meg, ez a normális, még akkor is, ha kevesen vagytok. (Van pár ilyen srác a környezetemben, mindegyik nagyon kedves, nagyon jókat lehet velük dumálni, jó fejek, és imádom őket)

Nem gáz, legfeljebb furcsa, de semmiképpen sem gáz. VAnnak ismerőseim, akik "aszexuálisnak" vallják magukat, ennek a felfogásnak utánanézhetsz a neten. (Bár bevallom, én hülyeségnek, menekülésnek tartom, ha csak nem őszinte (!!!) vallási vagy egyéb spirituális megfontolás motiválja)

Vizsgáld felül, nem AKARSZ a lányokhoz viszonyulni, vagy nem TUDSZ? Ha nem, miért is nem? Tehetetlenség érzése, gyávaság, menekülés, félelem a sikertelenségtől? Esetleg mégiscsak homoszexualitás? (Az sem ciki!!!) Vagy csak az Igazit várod?

Gáz-e? Ez csak attól függ, hogy te minek gondolod!

A te korodban én is hasonló helyzetben voltam. Én pl. az elutasítástól féltem, ha nem jött össze akkor egy ideig nem is kezdeményeztem senkivel. Nagyon sok barátnőm volt egy baráti társaságon belül, de "igazi"(ahol szex is volt)kapcsolatom csak kevés. Irigyeltem néhány barátomat, akik váltogatták a csajaikat, a többségük hamar 19-22 évesen megnősült. Akkor azt gondoltam, hogy ez "gáz" (igaz, ez a fogalom akkor még ebben az értelemben nem létezett). Aztán a húszas éveim közepétől változtak a dolgok. A nős barátok lassanként "lemorzsolódtak". Egyre több barátnőm lett, mind viszonylag hosszú ideig (nem egyszerre és nem is túl sok). Később (28év)megnősültem, 30 (31-hez közelebb)évesen lett gyerekem. Aztán elváltam, pedig hű voltam (mindegy). Azóta sok kapcsolatom volt, mindegyik viszonylag tartós. Az idő múlásával a régi barátaimról (néha találkozunk egymással és beszélgetünk is) kiderült, hogy az első-második lányt vették feleségül, akivel szexuális kapcsolatba kerültek! Ezek után már régóta mást gondolok arról, hogy mi a "gáz". Remélem ez a kis "önéletrajz" segít eldöntened, hogy mi a válasz a kérdésedre!

Helló, kedves ismeretlen!

Én is hasonló cipőben járok és nekem is hasonló érzéseim vannak.

20 vagyok, de nem volt barátnőm, szex sem.

Nagyon kevés a lányismerősöm, (NEM vagyok buzi !), pedig szeretek velük beszélgetni (az már más, hogy ezek szerint ők nem, nem vagyok sajna vmi nagy dumás).

Előreláthatólag a nem-sokáig-tartó-életemet szex és nő nélkül fogom leélni (pedig nagyon szeretnék egy lányt ölelgetni, csókolni ,szeretni )

Ehhez társul még vmiféle kisebbségi-komplexus + mit -keresek-én-ezen-a-világon-érzés is.

"Gáz ha valaki nem akar csajozni?":

Ezt azért ne nagyon hangoztasd nagyobb körökben, mert le fognak nézni "lúzer"-nek fognak tartani, ami persze nem jelenti azt h az vagy.Biztos lesz ember aki megért,de a bunkók lesznek mindig többségben.

Utolsó Válaszoló!

Ne legyél így elkenődve! Van még az életedből hátra legalább 50(ÖTVEN) év. Hidd el nekem, hogy lesz még barátnőd! Lehet, hogy akkor- és ott fogsz megismerkedni egy lánnyal amikor- és ahol nem is számítasz rá.

Ne azon töprengj naphosszat, hogy most miért nincs! Gondolj arra, hogy van valahol valaki, aki pont rád vár!

Lehet, hogy nincs is messze tőled.

Az ilyen, "minek vagyok" dolgokat felejtsd el!

Higgy nekem! Tapasztaltam!

Fel a fejjel!