Mi lenne a helyes?

Van 1 lány akit szeretek, de nagyon. 30 km-res távolság van köztünk. Ha nem lenne ő ott, nem is menné ara felé. Szeretem, és közöltem is vele, de Ő azt mondta hogy barátságnál többet nem tud elképzelni. Mivel nem járok ara felé ezért nem láthatnám, de ő rám szokott írni hogy találkozhatnánk, beszélgethetnénk. Csak miatta megyek oda. Nem bánom ha barátok vagyunk, de zavar az hogy szinte cseszik rám. Sokat segítek neki, de rám mind barát is alig fordít figyelmet. Nem hinném hogy kihasználna, bár az érzés olyan de, csendes, félénk lány, visszahúzódzkodó, nehéz elképzelni hogy kihasználna bárkit is. Szeretem, és megbántani nem akarom, de azt se akarom hogy csak Ő miatta szabjam át folyamatosan a napi rendemet. Hogy közölhetném vele szépen hogy a barátság is kétoldalú. Voltatok már hasonló helyzetben?