Utálom, ahogy a pasim eszik. Lassú, mammog és nem férfias adag. Más is van ezzel így?

A problémádat nem tudom átérezni.

De neked azt tanácsolom, hogy edd meg 10 perc alatt, amit 5 perc alatt behabzsolsz. Egyrészt közel sem rághatod meg így annyira, mint kellene másodsorban pedig igy egészségtelen.

A nővérem is behabzsolja. A barátom is. Engem meg ez zavar. Pedig én is csak 10 percet eszek, vagy 15-öt 5 a gyors 5 helyett

Én képtelen vagyok gyorsan enni, és gyorsan rágni.

Kivéve ha nagyon nagyon éhen halás közeli állapotan vagyok.

Én is egy pörgős típus vagyok, gyorsan eszem, de minden mást is gyorsan csinálok (igen, a szex is gyorsan megvan mellettem... csak többször, ahogy a kajálás is :D ). Volt egy exem, aki meg pont az ellentétem volt, lassan evett (kb amit leírtál, csak ő azért emberes adagokat is benyomott és emiatt nagyon, de NAGYON sokáig elbajlódott vele - egyik szülinapjára meghívtam vacsorázni, de utána még voltak terveim elmenni egy menő teázóba, ahol még nem voltunk. A teázó az valami 10 körül zárt, mi 7kor mentünk vacsorázni. Nem étterem volt, egy ilyen kifőzde szerűség (egyetemista voltam még, na, kevés pénzzel, ebben meg az az "all you can eat" dolog érvényesült, és finom is volt a kaja), szóval a kaja elkészültére meg a pincérekre nem kellett várni, és mégis valami fél10kor értünk oda a teázóhoz (3 villamosmegállónyira tőlünk). Alig volt időnk megteázni, pedig az lett volna a fő "attrakció". Engem iszonyúan bosszantott, mert mondtam neki, hogy azért még vannak terveim későbbre, és hogy azt nem lehet akármeddig húzni, de nem, egy órán keresztül mammogott, párszor visszament, szedett magának más kajából is (3x megette egy-egy megtermett felnőtt adagját), utána még vagy 5x elment sütiért... Én a hajam téptem ott az idegtől, nagyon, de NAGYON idegesített. De ő mindent ilyen tempóban csinált, akármikor akárhová mentünk, mindig elkéstünk, mert lehet, hogy én a női nem szégyene vagyok, hogy kemény 5 perc alatt elkészülök, de rá mindenképp várni kellett legalább fél órát, és természetesen sosem hallgatott rám, már ami az időben elkezdeni készülődés dolgot jelentette, így nyilván lekéstünk minden baráti találkozót, színházi előadást, moziban a filmek kezdetét, satöbbit. Ugyan ez nem egy akkora kardinális kérdés, de sok kicsi sokra megy, és például az ilyen apróságokból is látszik, ha valakivel nagyon nem illesz össze. Mert mi a vérmérsékletünk szempontjából valóban ég és föld voltunk. Juj, most, hogy ezekre így visszaemlékeztem, máris ideges lettem megint :D Nagyon bosszantóak az ilyenek, én totál megértelek.

Btw: 5 perc alatt betolok egy teljes burritót, és mégis alaposan megrágom, sosem ülte meg még a gyomrom, és kellemetlen gázok/böfögések sem jöttek rám még tőle (max a sajttól, az a fránya laktóz...). Ha elég gyorsan rágsz és elég jól koordinálod a lélegzetvétel/nyelés dolgokat, akkor nem lesz belőle gond. Szerintem ez gyakorlás kérdése :D

Nem tudod "elkerülni" valahogy? Engem az étkezés közbeni hangok idegesítenek borzasztóan... a rágás, nyelés hangja, stb, ráadásul a SAJÁTOM is! Éppen ezért én mindig úgy eszek, hogy berakok valami sorozatot, vagy rádiót kapcsolok, mindegy, csak valami szóljon.

Előző barátnőm is tudta, hogy engem ez borzasztóan zavar, és már reflexből kapcsolta a rádiót, ahogy elkezdtünk enni, emiatt sosem volt problémám.

Én csak felvetem: nem tudod valahogy elkerülni az idegesítő-faktort benne? Muszáj megvárnod a kajálásnál az asztalnál? Beszéld meg vele őszintén, lehet neki is jobban esne, ha otthagyod és elmész gépezni, minthogy nyaggatod, vagy láthatóan idegesít. Őszintén ülj le vele és beszéljetek erről szerintem.

Nem lett a dologból semmi, de volt olyan randim, ahol a pasi Burger Kingbe vitt el és egy sajtburgert nem tudott megenni. Ette vagy fél óráig a felé, majd megfogta és a másik felét becsomagolta és eltette vacsorára. Ő is vékony volt, kb 180 cm / 50 kg. Nagyon-nagyon zavart, szerintem ilyen kellemetlenül és tehetetlenül nem éreztem még magam randin.

Ha más problémád nincs, szerintem muszáj elfogadnod, sok mindent nem tudsz vele kezdeni.