Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Borzasztóan vágyom az összebújásra?
Lassan egy éve minden este úgy fekszem le, hogy szinte fizikai fájdalmat okoz, hogy nincs valaki mellettem. Aki átölel, simogat és én is őt. Egy 2 hónapos kapcsolatom volt közben de egyszerűen nem estek jól ezek a dolgok vele..mindig mást kívántam. (nem konkrét embert hanem csak nem volt kielégítő). Ezen okból véget vetettem neki.
Nyomorultul érzem magam, napközben arról álmodozom, hogy hazamegyek és bebújok valaki mellé filmezni meg ilyen kis dolgokról.. És tényleg egyre inkább deprimálóan hat, hogy nincs erre lehetőségem. Egyáltalán nem illik hozzám ez a fajta vágy, az őrületbe kerget. Most is csak azért regisztráltam ide, hogy hátha valaki tud mondnia valami racionális magyarázatot. 18/L
válasza:Nálam ezek a gondolatok olyan periódusokban jelentek meg, amikor idézőjelesen üres járat volt a fejemben, vagy nem volt elég érdekes az adott gondolat, hogy csak az töltse ki.
A legkritikusabb időszak a reggeli, és az esti, amikor lefeküdni, illetve felkelni kellett. A legjobb módszer ezeknek a kiiktatására, ha amikor lefekszel, akkor olvasol-tehát álomba merülésig elfoglalod az agyad , valami érdekes dologgal (zenével is lehet, meg filmmel), és amikor felkelsz, akkor egyből kiszállsz az ágyból, és kezded a napodat.
Szóval ne hagyj időd az agynak ilyen gondolatokra. Persze ezt én is idővel tanultam meg... gondolom ehhez is tapasztalat, és kellő idő kell.
Nem érdemes csak ezért keresni/ találni/ befogni egy másik embert, hogy hozzábújjál. Ezzel csak sérülni fogsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!