Honnan deríthetném ki, hogy valóban szociopata vagyok e?

Megkaptam már ezt a jelzőt több embertől is, ami csak azért zavaros, mert ezen már én is elgondolkoztam és szerintem semmi baj nincs velem.

Voltam több szakembernél már életemben és egyik sem tett említés ilyen jellegű jelenségre, igaz a gondjaimat sem sikerült megoldaniuk. Kaptam mindenféle antidepresszánst, meg nyomtak mindenféle relaxációs terápiákat, de semmit sem segített. Ugyan azt az ürességet, unalmat érzem.

A nőkkel sem jövök ki valami jól, ha kapcsolatról van szó. Nem vagyok valami alkalmazkodó alkat, a kompromisszumkészségem elég alacsony. A kapcsolat elején teszem a szépet és a romantikusat. Ezt direkt csinálom mert tudom, hogy így sokkal könnyebben meg tudom szerezni a nőt. Szinte mindig tudom, hogy mit kell mondani, hogy az történjen amit akarok, legalább is ezen a szinten. Úgy vagyok vele, hogy hátha megkedveli és elfogadja a valódi énemet idővel. Erre eddig nem került sor, pedig túl vagyok már néhány barátnőn.

Elvárom egy barátnőtől, hogy tegyen a kedvemre amiben és amikor akarom. Ha erre képtelen, akkor feleslegesen húzza az időmet, nem díszből tartom. Pár hónap után szoktak kezdődni a gondok, amikor végleg levetem az álcámat.

Az igazság az, hogy a szexen meg a női dolgokon kívül a legkevésbé sem tud érdekelni, hogy mi történik vele egész nap. Például, hogy mitől szomorú, vagy éppen vidám. Számomra ezek semmit sem jelentenek. Úgy értem képtelen vagyok megérteni amikor erről próbál beszélni. Egy idő után nagyon unom ezt hallgatni és ilyenkor általában ráordítok, hogy fejezze már be, vagy ha valami kis dolog akkor megoldom gyorsan a problémát, hogy ne kelljen többet hallgatni. Előfordul, hogy gúnyolódom és ironizálok. Többször vágták már a fejemhez, hogy egy bunkó szörnyeteg vagyok, ha nem is mindig szó szerint. Én racionális embernek tartom magamat és ha ez a jelenség többször előfordult eltérő kontextusban, akkor feltehetően kell legyen valami gond velem is.