Férfiak mit szóltok ahhoz, hogy 10-ből 1 gyerek, akit egy adott férfi nevel és azt hiszi hogy a gyerek az övé, az valójában nem is az ő gyereke?

Sokallom kicsit, én úgy 40-50-ből 1-re tippeltem volna. Mit szóljak hozzá? Hát ő dolguk... De nem kell ehhez feltétlen DNS vizsgálat, anélkül is le lehet bukni. Ugye van az a tétel, hogy két sötétebb színezetű szülő összehozhat világosabb gyereket, de csak ha mindkettőnek voltak világosabb felmenői, és akkor is legfeljebb 25% eséllyel. Fordítva viszont a genetika szabályai nem engedik, mert a sötétebb színeket nem lehet rejtve hordozni. Mindjárt itt a környezetemben az egyik kék-kékszemű párnak hogyan sikerülhetett az a barnaszemű (és saját készítésűnek vélt) gyereke, na az egy jó kérdés számomra. Mindenesetre leszek oly kedves, hogy nem gázolok bele ilyen kérdésekkel a magánéletükbe, majd tisztázzák egymás közt, ha akarják valaha. Életem folyamán (tágabb környezetben) sem ez lesz az első ilyesfajta észrevételem, bár akiket nem ismerek annyira, ott lehet, hogy örökbe fogadtak, csak nem kötik a gyerek és a környezet orrára.

Három eset van. Egyik, amikor egy gyerekről minden bizonnyal lehet tudni, hogy saját, mert megörökölt valami nyavalyát, különös ismertetőjelet, vagy egész egyszerűen félelmetesen ordít a többi családtaggal való hasonlóság. Másik eset, amikor nem igazán hasonlítanak, de nem lehet tudni. Szülők, nagyszülők... ezerféleképpen néztek ki, abból aztán sok minden összekombinálódhat. Harmadik eset, amikor viszont valami olyan nem stimmel, ami egyszerűen matematikai képtelenség. Ilyenkor persze a nyolcosztályos anyuka azt hiszi, hogy eltitkolhatja... legfeljebb a másik nyolcosztályos elől.