Érezted már hátrányos helyzetben magad azért mert nő vagy?

Számtalanszor érezteti velem néhány hímsoviniszta "paraszt" rokon, hogy én csak egy nő vagyok. A legcikibb az, amikor a saját nemem fordul ellenem, pl nagymamám, és rendre megmondja, hogy ez és ez a nő dolga. Most vulgáris leszek. Mi a p.i.c.s.a.? A férfi nem tud összedobni magának egy k.i.k.ú.r.t. szendicset? Nem tudja maga után kitakarítani a wc-t, ha ö.s.s.z.e.s.z.a.r.t.a? És rendre kioktatnak olyan nők is, akiket jól "helyreraktak" anno, letörték az önbizalmukat, és már-már elhiszik magukról, hogy cselédnek születtek. Másik szülőm részéről a nagypapám 79 éves (!), és nem derogál neki a mosogatás se, ha mar használta a tányérokat, evőeszközöket. De őt nem is tyutyulgatták a szülei sem.

A probléma valós, amiről kérdést írtál ki, és mindez annak köszönhető, hogy egyeseket életképtelenre neveltek, másokat pedig az életképtelenek ellátására. Lényegében.

Na, nekem mondaná egyszer a barátom, hogy a konyhában van a helyem. Be is zárnám a konyhába őt egy éjszakára. Megkérni megkérhet, ha neki nincs kedve valamihez, de a kategorikus kijelentéseket, és a "rendreutasítást" kikérném magamnak.

Egyetértek,még fiatal vagyok 20 éves, és ezért írtam,hogy nem nagyon éreztem a hátrányát annak,hogy nő vagyok.

Esetleg mikor egy diákmunkán nagy ritkán,nekem is kell arrébb rakni egy nehezebb ládát néha megeröltető, de a munkatársak nagyon segítőkészek, szóval még nem igen éreztem ilyet.

És én is azt látom a fiúkat otthon anyuci nagyon kiszolgálja,olyan szinten,hogy nem képes a saját szobáját rendbe rakni. Mármint ez a baáromra pont illik, ha ott vagyok,elvárja tőlem ,hogy az ő szobájába rakjak rendet(még nem költöztünk össze), Mert én vagyok a lány, és ez nem a férfi dolga.

Szóval a lényeg,hogy az én barátom pont ilyen, úgy gondolja,hogy a férfinak nem kell takarítani ,mert az hogy nézne már ki.

Otthon náluk pont ez a felállás van, így a büdös életbe nem végzett még hűzimunkát. Estleg fát vág,de azt is ha könyörögnek neki,és nem kell olyan sűrűn.

A szüleiről is írok néhány sort,mert ott is kiakasztó amit látok. Anyuka apuka dolgozik, bár anyuka jóval többet,mert két műszakban van. Van hogy egyik nap éjszakára hívják, másnap pedig kora reggelre,ha valami közbe jön amunkahhelyen és 12órázik. Majd meg szakad az anyuka, mire hazajut az plussz 2óra hossza. Apuka hazér viszonylag hamar,és mindig szenved,mert egyedül van otthon és unatkozik várja haza anyukát. Ha a barátom anyja hazaér neki nincs vége a munkának,mivel a ház körül igen sok mindent el kell végezni, pedig a férje amíg unatkozott simán megcsinálhatott volna mindent,de nem így tesz mert ugye ez a nő dolga. Van ,hogy éjszakázás után le se tud feküdni a feleség,mert reggelit kell csinálni a férjének, és fennt kell lenni vele addig,amíg a kis aranyos férje el nem húz a munkába. Aztán ha véletlenül elfárad az anyuka,mert éjszakázott is délelőtt le mer dőlni néhány órára aludni, ki veri a balhét az apuka,hogy ezt mégis hogy képzeli,és miért nem hívta fel amíg dolgozik. Mert ha dolgozik,akkor is telefoálni kell egymással,és mi az hogy alszik anyuka délben.

Szomorú ,de ez van. Nem hiszem,hogy változna a hozzáállás bármikor is .

Szerintem sose fogja megérteni egy olyan férfi,akit egész életében kiszolgáltak.