A nehezen kapható nőt tényleg jobban értékelik a pasik, és komoly kapcsolatra is jobban van esély?

Ezek közhelyek és erősen sarkítva van a dolog. Nem csak és kimondotta a "tartás" miatt fog maradni egy nővel a férfi, és nem a "tartás" az, ami miatt komoly kapcsolatot szeretne.

Van benned valami plusz, valami extra, ami a többiben nem volt, olyan a stílusod, a lényed, a varázsod, hogy csak és kizárólag téged akarjon ezentúl.

ahány pasi, annyi féle. van, akit megnyugvással tölt el egy stabil kapcsolat és még akkor is "belekényelmesedik", ha volna lehetősége másfelé kacsintgatni. ugyanakkor vannak, akik képtelenek egy kapcsolatban tartósan megmaradni, mert mindig arra vágynak, ami nem lehet az övék, ami mindig ott van nekik, az unalmassá, egyhangúvá válik. ez értelmezhető akár vadászösztönként is, de a nőknél ugyanúgy megvan ez. a távolságtartó, meghódíthatatlan, elérhetetlen, rejtélyes pasi, akivel ki tudja mi lehetne, de valamiért mégsem lehet, ugyanúgy sokkal izgalmasabb sok nő számára, mint az, amelyik a lábaik előtt hever és önként felkínálkozik.

a csábítás és a kapcsolat megőrzésének a trükkje valószínűleg megérezni a megfelelő egyensúlyt, hogy mindig maradjon egy kis kihívás a kapcsolatban, mindig dolgozni kelljen érte (mindkét félnek), hogy a másikat újra és újra meghódítsa, elnyerje a figyelmét, szeretetét, törődését és soha ne érezze lefutott meccsnek, hogy a másik már az övé, tennie sem kell érte semmit - mert különben jó eséllyel másfelé kezdi el keresni a változatosságot és a kalandokat.

viszont, ha egy nő túl nehezen kapható, vagy nehezebben kapható, mint amennyi reménnyel kecsegteti az érdeklődőt a sikerre, esetleg a jelzései nem egyértelműek, vagy csak a pasi nem fogja őket kellő magabiztossággal, akkor könnyen lehet, hogy kudarcként könyveli el és inkább feladja az értelmetlennek látszó küzdelmet, könnyebb, jobb reményekkel kecsegtető kihívást keres.

hogy mi a túl könnyen/túl nehezen kapható, azt nehéz megmondani, mert egyénenként eltér, hogy ki mennyi kihívásba fárad bele és mikor adja fel. nyilván ezt mindenkinél befolyásolják a korábbi tapasztalatok is. ha valakinek túl sokat húzták az agyát és sosem, vagy általában nem lett belőle semmi, esetleg a kudarcai hangsúlyosabbak a sikereknél, vagy jobbára könnyebb erkölcsű lányokkal volt dolga, akik hamarabb engedtek, akkor lehet, hogy könnyebben feladja. ha valaki már jobban hozzászokott az ilyen kihívásokhoz, de azért voltak sikerei is, amik igazolták, hogy nem szabad túl könnyen feladni a küzdelmet, akkor kitartóbb lehet.

szerintem az a legfontosabb, hogy a másik fél érezze, hogy fontos, tényleg van reménye és hogy értelme is van a küzdelemnek, nem csak öncélúan futtatják vele az extra köröket, mert megtehetik.