Két azonos tevékenységet végző, közel azonos hobbijú személynek, vagy két ellentétes tevékenységet végző személynek van jövője?

Nálam a két dudás egy csárdában esete állna fenn, nem biztos, hogy hosszú távon jó lenne, én nagyon sokat küzdöttem a szakmai elismerésért, volt már szakmabeli párom, igaz, ez náluk pont nem volt befolyásoló tényező, de akikkel azóta szakmabeliként próbálkozás volt, valahogy nem jó a tapasztalatom, szóval inkább valami másban legyen jó, akár hasonló beállítottsággal is, csak ne feltétlenül ugyanazt tudjuk. Hobbiból sem kell teljesen egyformán lenni, ráadásul kevés pasi van, aki az én egyik hobbimban otthon van. :-)

Viszont több legyen a hasonlóság, mint a különbség, de legyen ez is, az is, és ne legyenek kibékíthetetlen ellentétek.

Sztem az ellentétek vonzzák egymást egy erősebb törvény mint az egymás megértése.

Én informatikus vagyok és hülyét kappnék tőle ha a barátnőm is informatikus lenne. Engem a "férfias" dolgok, technológia meg a kütyük érdekelnek, őt meg a divat, sminkek, design, művészet, stb.

Hülyét kapnék tőle ha hazamegyek és csak arról tudnék beszélni ami az én hobbim. Jobban érdekel akkor már a divat meg ami őt érdekli.

A közös céghez meg nem kötelező a közös érdeklődési kör. Sőt!! Némi intelligencia meg realitásérzék kell hozzá csak, egyébként kiváló vállalkozást intézhet egy informatikus meg egy művész, ha utóbbi designer szerepet tölt be, vagypedig kapcsolattartó, esetleg adminisztratív. Vagy egy mérnök és egy kozmetikus is jó párost alkot, ha a kozmetikus megmarad annál amihez ért és az ügyfelekkel foglalkozik, nem a technológiával.

A közös munkahely nem jelenti azt, hogy ugyanazt csinálják a munkában is feltétlenül, mivel egy cég azért több részlegből tevődik össze, max. a kis családi vállalkozások homogének, de a nagyobbak sokkal szeparáltabbak.

Az ellentétek csak eleinte izgalmasak, amíg nem derül ki, hogy nem tudnak kompromisszumokat kötni, csak azzal is egymás agyára tud mászni egy pár, ha pontosan ugyanolyanok.

Én azt mondom, hogy olyan 60-70%-ban jó, ha van hasonlóság, a többi meg lehet különbség, csak ne legyen egymással összeegyeztethetetlen különbség. Tehát ha mondjuk az egyik inkább olvas a másik inkább tévét néz, az még összehozható, de pl. az már nem ha az egyik megrögzött ateista a másik meg bigott vallásos és mindkettő makacsul ragaszkodik a saját álláspontjához, meg az sem jó, ha az egyik akar gyereket, a másik nem.

Én nőként informatikát tanultam, de sokan csak emiatt nem vettek komolyan, hogy nő vagyok, szakmabeliek is. Szóval nem szívesen jönnék össze informatikus pasival emiatt, persze van néhány ember, akivel nem volt ilyen gondom, öcsémmel jól kijövök és ő is szakmabeli, de nagyon sokaknál inkább azt érzem szakmabelieken, hogy nem nézik ki belőlem. A műszaki beállítottság egyébként nem zavar, én egy kicsit mix vagyok, nem vagyok sarkosan műszaki.

Akivel mostanában közvetlenebb lett a kapcsolatom, ő műszaki beállítottságú ugyan, de nem informatikus, viszont tiszteli és elismeri a tudásomat, és ez nagyon jólesik, kéri is a segítségemet, cserébe meg segít abban, amiben ő a jobb.

A férjemmel teljesen más a hobbink és már a munkánk is, nem mai házasok vagyunk már, tehát az hülyeség, hogy csak két ugyanolyan embernek lehet jövője.

Ez inkább emberfüggő. Problémát bármi okozhat, amiből csinálnak. Fennállhat ugyanúgy a két dudás egy csárdában esete, mint a különbözőségek miatti összeférhetetlenségé.