Na vajon erre mi a válasz?

Hey!

Elmondom az elejétől, úgy korrekt.

Az első barátnőmet 12-13 évesen ismertem meg, már nem emlékszem meddig voltunk együtt, de évek óta azt magyarázom be magamnak, hogy kb. fél évig :D Kölykök voltunk, viszont a legszebb és legcukibb lány volt akivel vala találkoztam! Elmondhatom, hogy belé Szerelmes voltam (az Első volt, ez evidens)!

Majd a szakítás után nem sokkal elköltöztünk ide.

Megismerkedtem (egy rokon temetésén(a lány nagybátyja)) a másod-unokahúgommal, vele egy hónapig jártam, majd kijelentette, a távolság...stb!

1 évig semmi. Aztán egy aug.20.-ai napon lementunk a füredi borfesztiválra, ahol találkoztunk a rokonokkal és a m.-u.hugival, akinek volt barátja. Velük lógtam, az én korosztályom voltak. Mikor mennünk kellett haza, a lány kísért vissza. Másnap jött a levél, hogy összevesztek a barátjával, és hogy még mindig szeret. Jött újabb 1 hónap, majd arra hivatkozott, hogy ő nem érdemel meg engem, én meg jobbat érdemlek nála (közben a nővére mondogatta, hogy rosszul járok vele, hagyjam a fenébe), pórul jártam ismét, de utoljára! Egy hétre rá lett a jelenlegi pasija.

Nem tudom mennyi időre rá, de találtam mást. Az ő sulija (gimi) és az enyém (szki) szomszédok voltak, gyakszára arrafelé kellett mennem, igy talalkozgattam vele. Elhívtam egyszer sétálni, beszélgetni egy szép környékre. Később (én ostoba latin lover) rámenősen megkérdeztem, hogy megcsókolhatom-e, mire ő igent mondott. Utána elmentünk sörözni (ő egy ilyen rockercsajszi, szép lábak, aranyos mellek, gyönyörű hosszú fekete haj, puha ajkak..király mi? ;) ), ott smaciztunk, blabl. Pontosan 6 napig tartott a románc (pedig rajzolt is nekem egy aranyosat ^^), minekutána kijelentette, hogy túl gyorsak vagyunk, az lenne a legjobb, ha szakítanánk..

Szintén nem tudom mennyi idő után elmentünk túrázni haverokkal, a főszervező hozta a barátnőjét, ő meg az ő bnőjét (aki 20-21 vol én 17). Mikor már este volt és takarodó bebújtunk egy sátorba smacizni (kb 5 órán keresztül, mást nem akart...). Aztán kiderült, hogy a haverom sátra, aki hozta a nőjét, így ők is bebújtak, viszont több volt náluk mint csók.. :D

Ennek is vége lett 2 napra rá.

3 éve a közeli faluban kocsonyaparti volt, bátyámmal,a bnőjével és annak rokonaival mentünk. Az unokatesója eszméletlen dögös, enyhén telt volt, de fuh! :P Röviden:

Be volt rúgva, kihívott, lesmárolt, megfogdosott és később veszekedtünk, mert pattintott, én meg naívan azt hittem lehet több, pedig nem. Szánta-bánta, de ennyi.

Azóta semmi, nem volt senkim, ami viszont az elmúlt hónapokban aggaszt, hogy nem érzek SEMMIT!

Emberek iránt semmit, nincs barátom, mert nem bízok senkiben, a haveroknak ezt ki is jelentettem.. A lányok iránt sem érzek semmit, pedig vágyom a szeretetre, kedvességre, meg amire kell vágyni. (Szerencsére nem vagyok pszichopata :D) :)

Válaszokat egyaránt várok ide és privátba is, kort és nemet is! :)

Pacsi