A mai hölgyek miért ennyire anyagiasak, miért nézik ennyire azt hogy a férfi mivel rendelkezik? Gondook itt a 22-30 közötti korosztályra

mert csórók mint az aluljárós koldus,így mástól várják a pénzt,a megteremtett dolgokat,és maguktól soha az életben nem érnének el semmilyen szintet nem hogy sok pénzt meg luxust

igazából testüket adják pénzért.

a kivételek jobbak,lehet érdemesebb olyannal kezdeni aki nem mástól várja a csodát,hanem azért tesz is valamit,önként is.

a kérdésben szereplőket dugni kell,és kész,majd eltartja az apjuk meg az anyjuk ha él még....meg a pasijuk :D khm

Mert sajnos nagyon sok férfi ezzel próbál meg udvarolni. Mármint, én már futottam bele olyanba, hogy meghív erre-arra, amiért szerinte nekem KÖTELESSÉGEM vele lefeküdni, veszi az indokolatlanul nagy és drága kocsit, hogy aztán mondhassa, nem is igazán nő az, akit azzal nem tud meghódítani, satöbbi. És ha már így, akkor gondolom akik belemennek ebbe a játékba annyira nem hülyék, hogy ne a felkínálkozó lehetőségek közül a legjobbat válasszák.

Ámde gondolom te is tudod, hogy ugyanúgy, ahogy férfiak körében sem mindenki a pénzével (vagy annak látványával) akar hódítani, úgy a nők körében sem mindenkit érdekel ez a dolog.

Személy szerint én 22 évesen most ha velem egykorú pasival állnék össze, nem várnék el tőle anyagilag semmit, de tényleg semmit. Én is még egyetemen vagyok, tanulok, emellett csak félállásban tudok gyakornokoskodni, az meg egyértelműen nem hoz sok pénzt. Ha ő ugyanezt meg tudja tenni, akkor az nekem már bőven elég. De mondjuk egy 30 éves férfitől már elvárható, hogy nem csak, hogy a tanulmányain legyen túl, de azért ne is gyakornokként/pályakezdőként tengődjön, hanem legyen normális munkája és valamerre tartó élete. Nem azért, mintha tőle várnék el mindent, szó se róla, de ha 30-35 évesen még mindig rabszolgamunkát végez, ha nem tesz semmit a dolog ellen (már ha egyáltalán akar), akkor feltételezhető, hogy később sem fog, ami a későbbi közös családi életet gyakorlatilag teljes egészében ellehetetleníti. Merthogy nem elégedett a munkájával (ami valljuk be, az átlagos nap ébren töltött idejének jóóó nagy százalékát kitölti), így nem lesz elégedett nagyjából semmi mással sem, besavanyodott öregember lesz, aki csak nyavalyog hogy milyen rossz volt vele az élet. Mindezt legjobb esetben is 40 évesen.

Szóval nekem személy szerint 22 évesen az nem feltétel az adott udvarló részéről, hogy hűdemilyen gazdag legyen és 20 éves korára már saját lakás és menő új sportkocsi, hanem inkább az a fontos, hogy az adott életszakasznak megfelelően éljen (lásd: 20 évesen még nem megcsömörleni a 12 órázásokból és 30 évesen nem hányásig bulizni minden másnap), illetve hogy az életszakasznak megfelelő eredményeket már elérje (30 évesen azért nehogy már a szülői házban xbox-ozzon munkanélküliként naphosszat).

És egészen biztos vagyok benne, hogy a legtöbb lánynak ugyanez számít, mint nekem. Az már nem a mi hibánk, hogy mivel nyilván a felszínesebb, anyagiasabb lányok a maguk értékrendjének megfelelően ránézésre jobb "partinak" tűnnek nálunk, előbb keltik fel az átlag férfi figyelmét, és az a délebben fekvő agyával gondolkodás nélkül utána fut, észre sem véve azokat, akik őszinte értékeket tudnának nekik adni- csak talán kevésbé tökéletes testtel és nem biztos, hogy frissen manikűrözött körmökkel.

24n vagyok.

Én csak annyit szeretnék ha a pasi is kb annyit tenne le az asztalra mint én. Nem fogok eltartani egy minimálbérest, csak azért mert ő nem tanult az iskolában.

Kettő, nekem van lakásom. Nem, nem kell hogy neki is legyen, de ne azért jöjjön velem össze, mert akkor már a lakásgond meg van oldva.