Már két napja semmit nem tudok róla, pedig úgy volt, hogy talizunk?!

Azt hiszem erre mondják, hogy minden relatív..

Így, a normalitás is relatív..

(Bár, így idegenként nehéz nyilatkozni)

Azt mondják az életben minden okkal történik, s egy idő után talán megtanulunk okulni a hibáinkból.. A múltban történt dolgok tesznek azzá, aki vagy s ezáltal talán bölcsebbé is..

Amúgy megértelek, még ha gyanakodtál, hogy valami nem stimmel, hisz mindenkinek jár egy esély, ennek a lánynak is járt :)

Most egy kicsit le vagy törve, azért látod ilyen borúsan a dolgokat. (Legalábbis szerintem, mondjuk nem ismerlek)

Én biztos vagyok benne, hogy majd a Te életedben is eljön az a lány, aki nem csak egy futókaland lesz, és nem csak egy egyéjszakás tündérke, hanem aki megmutatja neked, hogy milyen az, amikor igazán szeretnek, és benne nem fogsz csalódni. :)

24 évesen kétlem, hogy kiégtél volna.. :)

Ezt az éjszakai rosszul alvásos, soha többé nem tudnék szeretni talán senkit részét, elég jól ismerem, félig-meddig saját bőrön tapasztalva, na, azt tényleg soha senkinek, meg annak a senkinek a barátjának se..

Ezzel a húsos-piacos példával is nagyjából egyetértek, van egy elég elcseszett emberiségünk emberség nélkül, de épp azért mert sokan csak a megfogható dolgokra mennek, elfelejtik a legfontosabb, mégis megfoghatatlan "részt", a lelket.. Nagyon sok ilyen ember van, tény és való, és miattuk vannak a nagy általánosítások, pedig én hiszem, hogy azért itt-ott még vannak, rendes, normális szerethető emberek (fiúk és lányok, ha úgy tetszik férfiak és nők egyaránt) , akik megérdemlik és tudják értékelni a másikban a legfontosabbat, a legszebbet, az ember lelkét. Viszont ezen emberkék nem a kirakatban vannak, nem hangadók és többségében szerintem szerényebbek, ezért is nehéz rájuk bukkanni, de azért nem lehetetlen..