Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van egy srác aki tetszik de mást szeret, szerintetek mennyire érdemes reménykedni? (Bővebben lent)
A helyzet a következő: ismerek egy srácot, aki nagyon tetszik, helyes, aranyos, jófej, úgy ismertem meg egy helyen dolgozunk. Én azt hittem egy időben a viselkedése alapján, hogy tetszem neki, ahogy velem viselkedett és hogy gyakran engem bámult, miközben dolgoztam is csak állt és nézett engem.
De valahogy mégse volt számomra egyértelmű, hogy most akar- e tőlem valamit, vagy sem, mert elég zárkózott amúgy és félénk, van úgy furcsa és közönyös a viselkedése. Egyszer kedves és közvetlen, flörtöl, máskor pedig észre se vesz.
Én azt csináltam, hogy egy anonim felhasználó névvel (de valódinak tűnő) egy ismerkedős oldalon felvettem vele kapcsolatot, hogy kiderítsem mik a szándékai, érdeklem- e (vagyis hogy akad e valaki a munkahelyén aki tetszik neki).
Ahhoz képest amit megtudtam az leforrázott. Igen, bevallotta hogy érdekli valaki, de a leírás alapján nyilvánvaló volt, hogy nem elsősorban én.
Megírta nekem (egy idegennek), hogy olyan háromnegyed éve egy csaj miatt van a mostani munkahelyén. Azzal a csajjal olyan másfél évvel ezelőtt volt egy afférja de nem komolynak indult hanem ''heccnek'', úgy hogy a csajnak kapcsolata volt. Viszont a csaj vetett végett ennek mikor kezdtek többet érezni egymás iránt, mert úgymond a csaj rádöbbent hogy a barátja miatt ez nem túl helyes (jókor). A csaj amúgy a srác elmondása szerint idősebb nála (36 éves), van egy 10 éves gyereke, a srác szerint akkor veszítette el őt amikor rá fél évre hogy az ő kis viszonyuk véget ért, balesetet szenvedett, a felépülés alatt pedig közel került a barátjához. A gond az, a srác nem tudja őt elfelejteni, hogy szereti őt (ő maga 29 éves), bevallotta hogy próbált más csajokkal együtt lenni de úgyse tudta elfelejteni, hogy most is vannak körülötte lányok akik érdeklődnek iránta dehogy csak az az egy érdekli mégis, és hogy őt más nem érdekli. (Ja, azt is megírta egyszer a csaj mesélte neki a barátja is megcsalta már egyszer, gondolom a csaj bosszúból meg vele).
Kissé magamba zuhantam, a legbutább embernek éreztem magam a világon, mert egy percig is azt hittem, érdeklem.
Írta milyen nehéz neki, mert mindennap látja őt azóta is.
Elég furcsa nekem hogy másfél évvel ezelőtt volt ez a dolog (nem tudom hányszor, gondolom max. kétszer vagy háromszor), nem is beszélhetünk kapcsolatról és azóta nem tudja elfelejteni. Úgy, hogy állítása szerint bőven lenne lehetősége más lányoknál.
Én mégis megsajnáltam, megírtam neki a véleményem, hogy ha annyira szereti egyszer még beszéljen vele, tudja meg érez- e valamit iránta a hölgy, ha igen akkor küzdjön meg érte, de ha nem, mert a hölgy részéről elmúlt minden érzelem ami anno kezdett kibontakozni, akkor jobb ha elfelejti, elfogadja a kialakult helyzetet. És hogy foglalja el magát, barátokkal, kedvenc hobbijaival. De hogy nem kell kavarnia minden lánnyal akinek ő bejön, viszont legyen nyitott az emberekre mert sose tudhatja, mikor találkozik egy másik igazival, akit azért nem vett észre mert csak arra a csajra gondol, stb....Megírtam azt is kissé időpazarlás, hogy nem tesz semmit csak vágyik utána, mert ő csak szenved mialatt az a csaj lehet tök boldog.
Azt válaszolta hogy mindenben igazam van, és több dologgal tisztában van amit leírtam, dehogy ez neki milyen nehéz......
Én végül is jót akartam neki, akár úgy is kiderül a csaj még érez valamit és akkor összejönnek, legalább boldog legyen a srác, ha viszont a csaj nemet mond akkor talán nekem is lesz esélyem.
Egyszer még ráírtam, pár nappal később, hogy történt e valami, tett e előrelépést? Azt válaszolta hogy nagyon-nagyon nehéz....Azóta nem nyúztam ezzel, pedig jó lett volna tudnom.
Körül néztem melóhelyen ki lehet, kíváncsi voltam körül néztem. Nem biztos még, de sejtem ki lehet, stimmel hogy van gyereke láttam képet (arról nem tudok volt e valamilyen egészségügyi gondja), kora is hisz van egy húsz éves öccse. Ilyen idősebb, jól karban tartott kissé pláza macás nő (egy másik részlegen), akiről azt pletykálják (nem tudom mennyire igaz) hogy a cég igazgatójával van együtt akinek van családja. Őszintén szólva elég jelentéktelen külsejű, nem tudom mivel fogta meg (ha ő az), gondolom mással amit így külső szemlélőként nem érthetek.
Azt se tudom, rájött-e hogy én vagyok aki más névről írt neki, azóta elkezdett rám nyomulni, bámulni jobban, beszélgetés közben simogatja a vállamat, miközben beszélgetek valakivel is figyel mit mondok......Azt nem mondtam én is a beosztottja vagyok (csak ő kis főnök a több közül), mióta leveleztünk majdnem mindennap úgy intézi vele legyek beosztva (pedig ez változó mikor melyikkel dolgozom együtt), volt olyan másnál voltam beosztva mégis engem kért el valamilyen ürüggyel.
Tényleg nem értem a viselkedését, mire véljem. Hisz leírta nekem egyértelműen, őt az a csaj érdekli, nem írta azt hogy igaz az a csaj érdekli de talán akadna egy rajta kívül aki talán érdekelné, nem. Nem említett senki mást.
Mégis nyomul. És nem tudom kideríteni, hogy azzal a csajjal aki úgy érdekli őt sikerült e megkapnia vagy elutasította őt.
És én azóta kicsit távolságtartóbb vagyok vele ráadásul, hisz tudok ezekről a dolgairól, és próbálom nem tudomásul venni amiket csinál, nem akarok ugyanabba a hibába esni. Be is beszéltem magamnak, hogy az azelőttieket biztos félreértettem. De a mostaniakat nem tudom. És azóta ilyen mióta én más névvel leveleztem vele és megírtam azt a hosszú levelet neki. Csakhogy nem kérdezhetek rá semmire, mert én elvileg ezekről nem tudok amiket elmesélt neten. Persze udvarias és kedves vagyok vele, de kevésbé közvetlen mint azelőtt.
Írtam neki egy-két sort mizujs, válaszolt valamit, arra én is reagáltam valamit de azóta semmit.
Én amúgy 26 vagyok.
Őszinte véleményt, választ kérek, még akkor is ha nem feltétlen pozitív. :( Sejtem zavaros ez az egész.....
Köszönöm azoknak akik mégis vették a fáradtságot és végig olvasták. Tényleg elég szövevényes..
Így se vagyok könnyű helyzetben, két ellentétes véleményt olvasva, egyikben az áll, csak szórakozik velem ne hagyjam magam, másik szerint pedig érdemes lenne próbálkoznom vele.
Arra én is annyiszor gondoltam, hogy csak úgy oda állok elé (kettesben), és megkérdezem miért néz ennyire, mi ez az egész, akar-e valamit? Aztán attól tartottam, hogy letagadná az egészet hogy én csak beképzeltem és nem is így van. Ezért is akartam biztosra menni azzal a más nevű adatlappal. Ott pedig megírt dolgokat, én nem is akartam vele foglalkozni hanem elfelejteni pedig komolyan érdekelt, mégis attól tök más lett a viselkedése, és nem tudtam miért.
Azért gondoltam mégis kiírom ide (számítottam rá kapok hideget-meleget), mert talán egy külső szemlélő választ tud adni a viselkedésére. Melóhelyen nem mondtam senkinek az ő sztoriját, nem tudom ki tud róla, esetleg ha visszahallja rájöhet én vagyok aki írt neki mert az illetőnek (vagyis nekem neten) írta meg. Nálunk a pletykák terjednek rendesen, gondolom ha többen tudnának erről már visszahallottam volna.
Lehet egy nap mégis beszélek vele, csak eddig nem akartam beégni, kiderül félreértettem és nem is akar semmit (vagy tagadja).
Kérdezte valaki, miért szeretik a nők a bonyolult eseteket? :) Nem hiszem, hogy csak a nők vannak vele így, biztos vagyok benne, hogy férfiak közt is akad aki vállalja a kevésbé egyszerű utat (mi nők pedig komplikáltabbak vagyunk). Nem tudok rá válaszolni, miért érdekel. Azon kívül, hogy helyes, valami megfogott benne, nem tudom mi, ami a többiekből hiányzik. Valamiért vonzz engem és nem tudom miért.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
"Lehet egy nap mégis beszélek vele, "
Helyes. Ha nem teszed meg, örökké bánni fogod. Ez nem frázis, ez így van az emberrel. Örökké ott rág belül a bizonytalanság, hogy "vajon mi lett volna ha"?
Boccaccio ezt úgy fogalmazta meg, hogy jobb megtenni és megbánni, mint megbánni, hogy nem tettük meg.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Kedves Kérdező!
Mi lett a helyzet azóta? Sikerült rájönnöd, szeret-e (és kit)?
Ennyi idő után már "tanácsot" nem írok.... Csak egyvalami: első barátommal voltam együtt évek óta, amikor megismertem a (mostani) férjemet. Háromszor mondtam neki, hogy hagyjon békén, nem akarok vele lenni, hiszen van kapcsolatom.... Nem is piszkált. De valahogy mindig, megint elkezdtünk beszélgetni. És rájöttem, hogy nekem ő kell. Rossz volt ez nagyon (hiszen 3,5 éves kapcsolatban voltam, ami nagyon "kényelmes" volt.....de rájöttem, hogy nem működik; és sajnos csak abból, hogy más mellett vagyok igazán felszabadultan önmagam). De léptem - azóta 5,5 éves házasok vagyunk, elvileg a 3. gyerekünket várom (még pici).
De ez neked nem érdekes, csak a tanulság: ha valakivel "összevalók" vagytok, akkor védekezhettek ellene, mégis össze fogtok jönni. Csak fel kell ismerni magadban is a jeleket...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!