Mikor fog egy 34 eves ferfi csaladot alapitani, ha meg baratnoje sincs?

Ja, és semmilyen tandíj nem volt sehol. Diplomát is annyit szereztél, amennyit csak akartál.

Persze akkor még nem volt vízfejű a felsőoktatás, a mai létszámnak csak a huszada jutott be - a legjobb tanulók.

De onnantól nemzetközi lehetőségeid voltak ingyen a szocialista országok egyetemein is. Persze tudás alapján. Csak az igazán eminensek jártak oda, de volt, aki 8 diplomát is szerzett, ha éppen ahhoz volt kedve - ingyen.

Azért is nehéz ma gyereket vállalni az 50 évvel ezelőtthöz képest, mert ma szegénységkeletkeztető tényező a gyermek: még lakhatást sem kapsz azon a jogon, hogy gyereked van. 50 éve pedig kaptál lakást azon a jogon, hogy gyereked van.

Ma inkább földönfutóvá tesz ez a körülmény.

33F engem is állandóan ezzel idegesítenek, hogy házasodjak már meg! Ilyenkor felmerül a kérdés: Kivel?

2007 óta nem próbálkoztam randizgatással, kapcsolatban 2003-ban voltam utoljára, ha nagyon kanos vagyok akkor összehozok egy-egy kosza numerát és kész.

Egy éjszakás dugást könnyebb összehozni, mint egy randikérést, nincs dráma, tekerés, csak a fun part.

Nincs barátnőm, igaz néha rám tör, hogy jó lenne egy biztos pont az életemben, egy szerető és szerethető társ, de ahogy jobban megismerek valakit a rigolyáival együtt, egyre inkább taszít.

A kérdésedből nekem az jön le, hogy neked ez a 34F vagy a fiad, vagy pedig a szerelmed.

Amennyiben a fiad, akkor ne idegesítsed! Kezdeményezni pedig egy nőnek is szabad, senki nem tiltja!

34 évesen még semmiről nem csúsztál le......építgeted az életed, próbálod megteremteni a nyugodt jövő feltételeit.

Azt kell hogy mondjam, hogy egy 30-as férfi esetében a kor nem hátrány hanem előny....sokkal könnyebben találsz olyan partnert akivel komolyabban lehet tervezni mint a 20 éveidben.....de az elvárások is egészen mások veled szemben.

Személy szerint 40 éves korom környékén szeretnék családot alapítani és elhagyni a mostani robot munkámat, mert ezt a tempót már nem sokáig bírom, de úgy érzem most kell megalapoznom a jövőnket és most még van erre elég energiám. HA lesz egyszer családom akkor velük szeretnék foglalkozni és nem folyton az anyagiakon kattogni.

37F

Még hogy 50 éve nehezebb volt gyereket nevelni és vállalni... Maximum a kezdet volt nehéz és több volt a munkaidő, de az most is sok, fele annyiért. Nagyszüleim paraszti családból törtek fel, szakmunkás vizsgát csináltak és életük végéig saját műhelyben dolgoztak, amit a tanuló évek után simán össze tudtak hozni. Manapság saját vállalkozást csak befektetéssel lehet elindítani. Igaz 10-12 órákat dolgoztak és gyakran nem volt hétvége, viszont volt nyaralójuk a Balatonnál és Tokaj mellett, valamint megyeszékhelyen éltek, a hozzá csatolt településen hatalmas veteményessel rendelkező telek a kertvárosi házon kívül. Külföldre jártak nyaralni és síelni. Pedig csak szakmunkások voltak... nem mismásoltak soha az adóval vagy engedéllyel, protekció se volt, gyakran kellett lefizetni a hivatalnokokat, hogy nehogy kamu vádakkal bezárják őket, de ez hozzátartozott a rendszerhez. Apukámat és a nagynénémet is egyetemre tudták küldeni. Apu ott ismerte meg anyut, akivel már egyetem alatt házasodtak és vállaltak engem, mert az akkori ösztöndíj annyi volt, mint a minimálbér. Manapság a legjobb egyetemi ösztöndíj a minimálbér harmada kb (legalábbis ahol én tanulok), sok sikert annak aki erre gyereket vállal. Egyetem után biztos állásuk volt, simán tudtak lakást venni, hitelre ugyan de azt mire iskolába mentem simán visszafizették. Nem volt probléma még két gyereket bevállalni, autónk volt, mikor kicsi voltam voltunk külföldön is nyaralni. Ennek kb 15 éve. Azóta számolgatjuk a hóvégét, én egyetem mellett dolgozok, mert fizikai munkát nem tudok vállalni a gerincem miatt, így muszáj az agyammal megkeresnem majd a betevőre valót, ahhoz meg kell a papír, így az se járható út, hogy nem tanulok tovább, mert nem futja rá. Van barátom, esküvőt tervezünk és gyerekeket, majd egyszer... az esküvő valószínűleg szűk családi lesz, mert nagyobbra nem futja. Lakásunk sose lesz, albérlet vagy szülőkkel maradunk... gyerekek meg... hát... ha szeretnék munkát kapni és meg is tartani, akkor majd kitolódik valamikorra 35 környékére, ha mákom van.

Tehát a modern világ velejárója, főleg Magyarországon, hogy gyereket vállalni ha nem valakinek a valakije vagy vagy nincs különleges tudásod, tehetséged valamihez, akkor a legnagyobb anyagi öngyilkosság.

Kamaszként még én is nagy családról, de legalább 2-3 gyerekről álmodoztam és hogy huszonéves kismama leszek, de hát ez megmaradt álomnak, a valóság arcul csapott.

Tehát a 34 éves férfi ráér. Ha 34 éves nő lenne a kérdés alanya, akkor már picit aggódhatna, de akkor is csak a biológiai tényezők miatt, hisz egy férfi 70 évesen is tud gyereket nemzeni, egy nőnél azért a 40-es kor a behatároló kor, bár tény vannak 40-50 közötti kismamák.