Mit csináljak? Mindig elszúrok mindent.

18 éves vagyok. Azt vettem észre magamon, hogy ha beszélgetek új emberekkel, vagy olyanokkal akikkel nem igazán ismerjük egymást, és sor kerül arra, hogy mesélünk egymásnak magunkról, akkor mindig csak az elmúlt katasztrofális pár évről beszélek végül. Az a baj, hogy mivel ezek elég negatív történetek, mindenki azt hiszi, hogy negatív vagyok, pedig nem. De valahogy mindig itt kötök ki. Úgy érzem hogy, elfogadtam magamat, de ezekkel mintha azt akarnám tudatni, hogy lelki hiányosságaim vannak, s ezek okát fejtem ki, hogy ne nézzenek hülyének. Nem nagyon tudok új emberekkel ismerkedni, pedig annyi lehetőséget kaptam, és itt mindig elszúrom az alakuló kapcsolataimat. Mindenkinek, ki akarom nyitni a szívemet, és szeretném hogy ők is így tegyék velem. Ami gond még, hogy így a lányok, akik esetleg tetszenek, nem tudom mit gondolnak rólam, ezért mindig oda jutok, hogy már nem csajozok, hanem barátkozni próbálok csak, de a végére már rinyálásnak tűnik, és feladom. Túlagyalok mindent, mint most is, és nem is írok többet mert ha mindent leirnák ami qrja az agyamat akkor nagyon hosszú lenne a kérdés. Mi lehet ennek az oka, és mit tehetek ellene?