Nem tudom elfelejteni a veszekedéseket, rossz emlékeket sérelmeket. Mihez kezdjek?

Fél éve vagyunk együtt a barátommal, az elején minden tökéletes volt, az önbizalomhiányomat leszámítva.Aztán 2 hét után pszichés problémák törtek elő nála nagyon hirtelen, amik még mindig tartanak, kezelteti is, van már haladás.

Voltak nagyon csúnya veszekedéseink és már csomóra alig emlékszem, de egy megmaradt bennem és kezdek beleőrülni, állandóan visszajön és agresszióval tölt el meg keserűséggel, zokogással.

Beszélt egy pár hete egy 15 éves csajjal a neten, már akkor is fura volt, hogy állandóan vele beszél(mert mi neten ismerkedtünk meg, aztán lett egy barátnője, de én legalább nem nyomultam közben, hanem megmaradtam barátnak, aztán végül összejöttünk).Na, ez a csaj láthatóan nyomult rá és egy italozós este után nem bírtam ki, belenéztem a telefonjába és amiket ott találtam, sokkoltak, remegtem, zokogtam és azt hittem, ott halok meg.Nagyon csúnyán összevesztünk, talán az ital miatt is meg hajnal is volt már, még neki állt feljebb.5 percenként váltakozott a hangulat, zokogott ő is néha, hogy nem érdekli a lány és hogy nagyon szeret aztán meg üvöltözött velem és az ajándékokat amiket tőle kaptam elkezdte nekem dobálni, széttépkedni.

Aztán nagy nehezen kibékültünk, de tényleg sokkban voltam utána napokig, majd beléptem a facebookjába, ami tudom, hogy undorító dolog volt...és megláttam, hogy megint beszél a csajjal pedig megkértem, hogy legalább azok után ne, hogy flörtölt vele eléggé durván.És láttam, ahogy kitörli a beszélgetéseiket, hogy én meg ne lássam.Mindent elmondtam neki, ebből is vita lett a végén letiltotta a csajt és a mai napig nem beszélnek, tiltva van.

Azóta biztossá vált bennem, hogy rettentően szeret, mert érzem, tudom.Szóval ebbe ne menjünk bele, hogy "tuti megcsal", mert nem így van és ez biztos.

Viszont ezt a felkapaszkodott 15 éves rbancot agyon tudnám verni, nyomozok utána, mint egy megszállott, nem bírok túllépni ezen, forr benne a düh még mindig..hogy miért, mire volt jó ez barátomnak..azt mondja, hogy csak hülyíteni akart valakit, de mostanra felfogta, hogy jobb lett volna szóba sem állni vele.

Pár hónap múlva pedig abban a suliban fogok tanulni, ahova ez a csaj jár.Már a hideg is kiráz a gondolattól.Valamint ha ránézek az ajándékokra, amiket tépett, dobált, rettenetesen szomorú leszek és sírok.

Mostanra megoldódott a párkapcsolatunkban minden, az ő problémái még megvannak, én is küzdök még önbizalomhiánnyal de nagyon szeret, valószínűleg ezért is lett minden baja, mert ezt képtelen felfogni.Első kapcsolatom.

(Ne írjátok, hogy kihasznál, stb; mert látom a változást és olyan dolgokat tesz, amire mindenki annyit mond, még szüleim is, hogy ez a fiú teljesen belém van esve.)

18/L