Mit gondoltok arról, hogy az evolúció a férfit eldobhatóra, feláldozhatóra tervezte?

Akkor legyen egy ellenvélemény is:

Én szeretek férfi lenni.

"Több fiú születik, mint lány, később érnek meg agyilag, de korábban is halnak meg, míg a nők tovább élnek."

Az érésem kb. 2 év lemaradásban volt a lányok átlagához képest. Na és. Felnőttem. Nem érdekel.

Mínusz 5-10 évvel kevesebbre számíthatok az életem korlátozottan cselekvőképes szakaszában. Különösebben nem szomorít el. Inkább 70 minőségi évet éljek, mint 80 boldogtalant.

"Izomzatuk, testfelépítésük is úgy van megtervezve, hogy neki kellett vadásznia és nyugodtan megölheti egy vad"

Hány ember megy megélhetésért vadászni 2015-ben? Nekem ez inkább azt jelenti, hogy kevesebb energiát kell ölnöm egy jó izomzat kiépítésébe, mint egy nőnek.

"Kihal a törzs..."

Miféle törzs?

"Mindig a férfinak kell bizonygatnia, elkápráztatnia a nőt..."

Ez nem evolúció, hanem társadalom.

"Nincs olyan, hogy két fél csak úgy egyből kölcsönösen megtetszik egymásnak és nincs az, hogy minden férfinak jut pár, mivel fiatalabb korosztályban több születik belőlük."

Nem olyan nagy a fiatalkori férfi-nő létszámbeli eltérés, nem ettől magányosak az emberek.

"Erősebben elítéli, kirekeszti a társadalom azt, aki nem férfiként viselkedik."

Szívás, én sem szeretem, hogy így van, remélem, minél hamarabb megváltozik. Amennyire lehet, le kell sz@rni. Megint csak nem evolúció, hanem társadalom.

"Szívesebben születtem volna nőnek, mert ők legalább illatosak, szebben néznék ki, mint én most férfiként"

Lehetsz ápolt, sőt itt a te irányodba változik a társadalom, egyre kevésbé gáz és egyre inkább értékelik, ha egy férfi ápolt.

"kellemesebb hangjuk van és csak úgy elvannak és léteznek, nincs elvárás feléjük a társadalom részéről."

Ezt te sem gondoltad komolyan.

Legközelebb próbáld meg azt is összeszedni, kiknek kell megfelelnie a nőknek, kiket kell elkápráztatniuk, miket kell bizonygatniuk, mennyire fogadják el, ha erősebbek, ha nem "nőként" viselkednek, ha nem szépek, ha nem kellemes a hangjuk, ha 30 felett még nincs gyerekük, satöbbi.

Summa summárum, tele van gyökér elvárásokkal a társadalom, mind a férfiak, mind a nők felé. De jobb a helyzet, mint régebben, és bízok benne, hogy még jobb lesz. Fókuszálj a jóra!

"Több fiú születik, mint lány, később érnek meg agyilag, de korábban is halnak meg, míg a nők tovább élnek."

Viszont a férfiak "szebben" öregednek meg, statisztikailag pedig részben azért halnak korábban, mert bizonyos betegségek gyakoriak náluk, amiket megfelelő életmóddal jó eséllyel meg lehet előzni.

Engem személy szerint jó eséllyel ez nem érint, mindkét nagyapám megérte a 80 évest kort.

"Izomzatuk, testfelépítésük is úgy van megtervezve, hogy neki kellett vadásznia és nyugodtan megölheti egy vad, van még belőle csomó másik. Háborúkban is nyugodtan őket lehetett beküldeni a húsdarálóba, mert marad belőlük sok."

Már nem kell vadászni (háborúzni sem szerencsére) és ahogy előttem is írták, az erős testalkat előnyös lehet.

"Ha van 15 nő és 3 férfi, akkor nem hal ki az adott törzs. Ha 15 férfire jut 3 nő, akkor az törzs gyakorlatilag kihalt."

Már nem törzsekben élünk.

"Mindig a férfinak kell bizonygatnia, neki kell elkápráztatni a nőt, a nő pedig csak egy szűrőként funkcionál."

Régen rossz, ha így állsz hozzá a férfi-nő kapcsolatokhoz. Normális esetben a nőnek is oda kell tennie magát ismerkedésnél és a férfinak is vannak elvárásai, amiket ha a nő nem teljesít, akkor a férfi továbbáll.

"A maradék "felesleg" pedig akár meg is dögölhet. Nincs olyan, hogy két fél csak úgy egyből kölcsönösen megtetszik egymásnak és nincs az, hogy minden férfinak jut pár, mivel fiatalabb korosztályban több születik belőlük."

Ahogy már írták, elhanyagolható a különbség és nem emiatt magányosak sokan (nem Kínában vagyunk, ahol ez tényleg problémát okoz).

"Erősebben elítéli, kirekeszti a társadalom azt, aki nem "férfiként" viselkedik. Nem szabad érzelmeket kimutatnia, mert különben gyengének veszik, valamint elvárják tőle, hogy határozott legyen egy olyan területen is, ami adott szituációban más számára is bizonytalan lenne."

Ez is max. társadalmi elvárás, szerintem az elvárható egy férfitől (de nőktől is), hogy kontrollálni tudják az érzelmeiket és ne bábként irányítsa őket az éppen aktuális érzelmi állapotuk. Persze ezt nem könnyű megtanulni,de számomra részben ettől lesz valaki felnőtt.

+ a nőktől is elvárnak egy csomó mindent, az elvárásoknak pedig vagy megfelelsz vagy nem, a te döntésed, senki nem erőszakol rád semmit, ha nem hagyod nekik

Rengeteg elvárás van a nők felé.

De tudod, hogy ezek, amiket leírtál, mind a patriarchális társadalom miatt van? A férfiak döntötték el, hogy ők lesznek az érzelemmentes robotok, hogy nőnek lenni ciki. Ők döntötték el, hogy mi a férfias, mi a nőies.

Nekem ebből elegem van, én ezeket a szavakat nem is használom. Ha valaki sírni akar, nevetni, rajongani, tegye meg! Tudod, milyen jó ilyen férfiakat látni? Akik ki merik mutatni az érzelmeiket?

Ez az egész olyan gyerekes, hogy egyszer régen összehoztak egy listát, hogy akkor vagy férfias, ha ez és ez vagy. És ha eltérsz, nőies vagy, és a női lét megalázó.

Ezek igazából ilyen kis görcsös félemberek, akik állandóan mások véleményét lesik.

Legyél az, aki vagy, mert ha csak egy életed van, azt nem éri meg ilyen hülyeségekre elpazarolni.

Nyomtam a pacsit, a lényegével egyetértek.

Azt azért megkérdőjelezném, hogy egyszer csak összehoztak egy listát, illetve, hogy "el lett döntve", hogy patriarchális társalom lesz. Sok idő, míg a lista kialakul, a társadalmi változások lassúak.

Hosszú idő óta ez a rendszer volt(/van), mindenki abba született, hogy ez a normális, el se tudtak képzelni másfélét. A fenntartói között érdekes módon még most sok nőt látok, és (változó mértékben) a férfiak is az elszenvedői közé tartoznak.

#11 voltam.

"A fenntartói között érdekes módon még most sok nőt látok"

Ez sajnos így van. Van az a nőtípus, aki szintén "lista" szerint él, nekik megnyugvás, ha ki lehet pipálni, hogy mennyire nők.

"Izomzatuk, testfelépítésük is úgy van megtervezve, hogy neki kellett vadásznia és nyugodtan megölheti egy vad, van még belőle csomó másik."

Szerintem emberileg érthető, ha a saját nemünk miatt sokszor hajlamosabbak vagyunk abba belegondolni, hogy a velünk azonos neműek hogy éltek, milyen kihívásokkal, nehézségekkel néztek szembe letűnt történelmi korokban, és talán hajlamosabb vagyunk az ő szenvedéseikkel valamivel jobban azonosulni és együtt érezni, mint az ellenkező nemével.

Ha már régi időkig visszanyúlva felhoztad a vadászós példát, szerintem érdemes lenne tudnod, hogy azokban a történelmi korokban, amikor a férfiak a testi épségük és az életük kockáztatásával vadásztak, a nők hány %-a halt bele a terhessége (első, második, sokadik terhessége) során fellépő problémákba, mint például vetéléssel járó kivérzés, befejezetlen vetélés, vagy a szülés során fellépő olyan komplikációk, mint pl. farfekvéses vagy harántfekvéses magzat, elöl fekvő placenta, a szülőcsatornában való elakadás a baba nyakára tekeredett köldökzsinór vagy egyéb okok miatt, anyai-magzati téraránytalanság (a csontos medencebemenet és a baba koponyája között mutatkozó olyan méretkülönbség, amely eleve kizárja a természetes szülés lehetőségét), vagy gyermekágyi láz miatt, vagyis olyan dolgok miatt, amiken ma már szerencsére az esetek túlnyomó többségében tud úgy segíteni az orvostudomány, hogy a baba és az édesanya is életben maradjon - mint ahogy ma már a férfiak többsége sem az élete kockáztatásával keresi a betevő falatra valót.

"Háborúkban is nyugodtan őket lehetett beküldeni a húsdarálóba, mert marad belőlük sok."

Ha őszintén belegondolsz, szerinted azért a férfiakat küldték a háborúkba (vagy mentek nem ritkán önszántukból), mert van egy minimális eltérés az 50-50 %-os arányhoz képest a fiú és a lány csecsemők számában születéskor, így könnyebben beáldozhatóak voltak olyan alapon, hogy "belőlük több marad", vagy azért, mert a férfiak - ugyanúgy, mint a fajok túlnyomó többségénél az állatvilágban - jellemzően jóval erősebb fizikumúak és sokkal bátrabbak, vagyis testileg is és pszichésen is alkalmasabbak, rátermettebbek a háborúzásra, mint a nők?

"A maradék "felesleg" pedig akár meg is dögölhet. Nincs olyan, hogy két fél csak úgy egyből kölcsönösen megtetszik egymásnak és nincs az, hogy minden férfinak jut pár, mivel fiatalabb korosztályban több születik belőlük."

Az, hogy - az egyébként elég kicsi - létszámbeli különbség miatt "ne jutna" minden férfinak pár, az csak akkor lenne igaz, ha minden lány, minden nő párkapcsolatban élne, ami a gyakorlatban nem így van, és soha nem is volt így. Szerintem te is tudod, hogy a férfiak és a nők közül is sokan élnek magányosan minden korosztályban, miközben társra vágynának. Nem "matematikailag" nem jut nekik pár, hanem számtalan más oka van, hogy hosszabb-rövidebb ideig egyedül vannak, hiába van nem kevés ellenkező nemű potenciális partner.

"és csak úgy elvannak és léteznek, nincs elvárás feléjük a társadalom részéről"

Nem tudom, nem tudhatom, hogy te milyen társadalmi elvárások által érezed magad korlátozva, befolyásolva vagy frusztrálva stb., amik a nőkre nem vonatkoznak. Én igyekszem úgy élni, hogy ne mások elvárásainak feleljek meg, hanem a saját életemet élhessem a saját vágyaim és a saját értékrendem szerint, de ha én "csak úgy léteznék és ellennék", az életben, akkor nem lenne hol élnem, és nem lenne mit ennem. Nem kell egy férfinél kevesebbet dolgoznom a puszta létfenntartásomért, és nem kellett kevesebbet tanulnom ahhoz, hogy azt a munkát végezhessem, amit végzek.

Nagyon elkeseredettnek tűnsz a kérdésed alapján. Én is arra biztatnálak, amire a 11. hozzászóló, hogy fókuszálj a jóra, a lehetőségeidre és a saját vágyaidra, céljaidra a negatívumok helyett, mert a saját gondolataiddal és a saját érzelmeiddel teremted az életedet, a jövődet.

Esetleg gondolj arra, hogy van valahol egy nő, akinek a te leszel "illatos", nem a többi nő a parfümfelhőjében, és a te hangod lesz kellemes. Rajtad (is) múlik, hogy amikor az utatok keresztezi egymást, akkor elmentek-e egymás mellett, vagy egymásra találtok.