Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megbolondultam? A kérdés költői. Térítsetek észhez légyszi!
Tanfolyamon találkoztunk, Ő volt az oktató.
Apám lehetne, mégis borzasztóan izgatónak találom.
Nem vagyok szerelmes, szimplán csak kívánom. Nagyon.
A tanfolyamnak vége, és nem valószínű, hogy azon felül, hogy az utcán intünk egymásnak, találkozni fogunk.
Telefonszáma megvan ugyan, és elmondása szerint bármikor hívhatom, de nincs jó ok, amiért hívhatnám.
Mindkettőnknek családja van, én meg úgy érzem, megbolondultam, hogy ilyen gondolataim vannak.
(Aki ismer kiegyensúlyozott, helyes nőnek mond, de egyáltalán nem vagyok "ideál")
Elsősorban mert elhatároztad, hogy beállsz a "nem tudom kiverni a fejemből a vén tanfolyamvezetőmet" pózba. És így tettél.
Foglald el magad. Dolgozz többet, vállalj pluszmunkát, csináljatok családi programokat.
Igen, beleestem ebbe a pózba, és nem igazán tudok kikecmeregni belőle.
Most is direkt olyan úton jöttem haza (pedig amikor elindultam, még nem ez volt a cél), amerre tudtam, hogy bármikor összefuthatunk. Intettünk egymásnak, és ennyi.
Igen, azt hiszem, ezzel tisztában vagyok :/
Tulajdonképpen a munkájából kifolyólag akárkit megkaphat.
Nem azzal van itt a baj, hogy a kérdezőnek nem a férje lenne az igazi...
Az a gond, hogy borzasztóan éretlen. Lehet neki bárhogy családja, totál kamasz-módra működik.
Kérdező, ha nem szeded elő a józanabbik eszed (ha egyáltalán rendelkezel ilyesmivel), akkor tényleg kockáztatni fogod a családodat. Egy ilyen baromság miatt, hogy kicsit viszketsz odalent... Megéri?
Ha van egy csöpp eszed, akkor kerüld el messze azokat a helyeket, ahol belefuthatsz és koncentrálj a a családodra és férjedre. És ne kifogásokat gyártsál itt nekem, hogy "de nem bírom kiverni a fejemből". Szarjál már a hülye fejedre és dönts normálisan. Mint egy tizenkét éves nyafka kis liba...
Kb tényleg úgy érzem magam, mint valami 12 éves kis liba, akinek csorog a nyála a tanítóbácsi után.
És milyen rossz már, hogy bő 1 hete beszéltem vele utoljára!
Sajnos elkerülni egyáltalán nem tudom. Napi többször is jár arra, amerre én dolgozom, illetve konkrétan a házunk előtt is.
Oké, megesik, hogy direkt kanyarodok el arra, amerre gyakrabban megfordul, de nem ez az általános.
Tudom, gyártom a kifogásokat. De egyenlőre az álmodozást megengedtem magamnak.
Kedves 26/28-as. Nem tudom, hány éves vagy, de ne nevezz éretlennek valakit, amíg ilyen sületlenségeket beszélsz. Én készséggel elhiszem, hogy neked mindig a helyén van az eszed. De ez csak azt jelzi, hogy te még nem találkoztál azzal az emberrel, aki egy szemvillanás alatt ledönt a lábadról. Aki ha rád néz, meghalnak az észérvek, meghal a tervszerű életvitel, nincs racionális gondolkodás, megszűnik minden, csak Ő van!
Én mindig büszke voltam arra, hogy tervszerűen élek. Este lefekvéskor átgondolom az aznap történteket, és eltervezem a másnapot. Érveket és ellenérveket ütköztetek, és minden lehetséges hibát kiiktatok a terveim során. Mégis volt olyan, amikor mindez csődöt mondott. Ölni, vagy halni tudtam volna egyetlen pillanatért, és semmi sem számított. Amikor vége lett, tönkre mentem bele. Egzisztenciálisan, egészségileg, mindenhogy. De habozás nélkül ugyanígy csinálnám, ha vissza lehetne forgatni az idő kerekét, mert az a fél év, amíg ő volt nekem, felülírt mindent.
Hányszor hallani, hogy XY mintaférj megbolondul, és lelép a bérszámfejtő Gizikével? Vagy egy boldog családanya, addiktológus főorvosasszony megszökik az alkoholista hajóskapitánnyal. És csak elnézően mosolygunk, és szentül hisszük, hogy velünk ez sohasem fordulhat elő, mert mi eberek vagyunk, gerincesek, öntudatosak, és ránk nincsenek hatással holmi ösztönök. Lófszt!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!