Fiuk, ha egy lany elottetek kicsit szetszortan es zavartan viselkedik, valoszinuleg azert mert tetszetek neki, akkor azt ti gaznak tartjatok?

Ezt max a bunkó lányok gondolják a fiúkról, mert ahogy amúgy a lányok többsége sem hiszem, hogy nem tartja normálisnak vagy épp a szitut gáznak, úgy egy normális férfi biztosan aranyosnak tartja ezt. Nálam mindenkinek szerencséje van: bármelyik lányon észrreveszem vagy elmondja, persze jellemző, hogy ellőbb észreveszem a "tüneteket", aztán mondja el, de a lényeg, hogy nekem ennyi kell a szeretethez. Szeretethez, egy lányt, teljesen mindegy kit, amúgy is férfiként szeretni kell, s lehet. Ha neki tetszem, akkor meg egyértelműen meg akarom vele próbálni az életet. Persze az általában szerelmes lány nyilván teljesen nem érti, hogy most mi van, meg hogy szerethetném már őt, biztos nem tetszik benne ez, az, illetve tudom, hogy azon aggódik, hogyha ezt meg azt észreveszi, az nem fog neki tetszeni. Vagy bármikor megutál, jaj... Ez van, ilyen egy szerelmes lány szíve, ezt a kételkedést nem a világ legkönnyebb dolga áttörni, a lányon múlik mikor látja már be, hogy nem a falnak beszélek, hanem neki, de ez van. Mindegy.

TEHÁT

- Személy szerint!

Nálam előny, ha egy lány belém szerelmes, mivel számomra nem opció túlnyomó többségben a visszautasítás.

- Általánosítás?

Mindig is lesznek férfiak/nők, akik nem minden lehetőséget ragadnak meg, várják a csodaszerelmet stb... és bár mindenkinek szíve joga, mit csinál, de beszúrva egy saját véleményt: mindenkinek lehet esélyt adni, én pl. látok mindegyik lányban pozitívat, és hát persze a nőt, akit férfi létemre első sorban szeretek. Ez nem azt jelenti, hogy számomra nincs visszataszító, hanem azt, hogy nálam mindenkinek nagy esélye van. Aki igazi nő, annak biztosan. Akinek vannak fiús jellemzői, vagy pl. káromkodik, olyan szóhasználata van, ami a menőzésre hajaz, az már nekem nem nagyon opció, hiszen én férfi, akkor ő meg nő, tehát nem elfogadhatóak a férfias nők, a nők közt talán ők az utolsók, de biztosan nem az elsők. Szóval nőies nő kell a remélem férfias férfinak (én remélem férfias férfi vagyok), más variáció nem elfogadható. Tőlem a férfias férfit várom, az esetleges párkapcsolatomtól pedig a nőies nőt. Ez a két fél kell, és jöhet szóba nálam kizárólag szinte, meg talán a férfias nők, de minél jobban azok, annál kevesebb az esélyük, de ha nők, már van nekik.

Szóval én teljesen biológiailag rendben vagyok, mint ebből kiderül.

De nem mindenki ilyen egyhangú, vannak nyilván, akiknél nem mindenkinek van esélye, azok közt, meg főleg a bunkók közt persze vannak akik lenézik, vagy furcsának stb... gondolják a szerelmest, ha nő, ha férfi, de szerintem ez a kevesebb.

Szerintem nem csak én vagyok így tiszta biológiai szándékokkal, hogy a teljesen velem ellentétet szeretem, ráadásul férfiként mivel férfi vagyok, a nőtől is nagy elvárásom, hogy nő legyen, persze ha nem lép túl egy szintet a férfias része, nem hiszem, hogy gond lenne, attól függ, hogy mennyire férfias, nyilván minél jobban, annál jobban nem feltétlen tetszik, ennyi. Szerintem ez a többség, és sok empatikus ember is van köztük, akiben benne van ez az egyenes biológia, stb... nem hiszem, hogy ellen tudna állni az ellentétes nem hívogató szavának "szerelmes vagyok... beléd...".

Remélem nem voltam túl idegesítő, és nem voltam feleslegesen bonyolult! :)