Kezdem feladni ezt a szegmensét az életemnek. Tényleg létezik igazi szerelem? Nem arra gondolok, hogy nincsenek benne problémák, hanem arra, hogy mindenkinek jut e olyan ember, akiért megérik a problémák.

Igaz, hogy még csak huszonnégy éves vagyok (lány), de csalódtam az összes eddigi szerelem-fajtában. Az "első látásra szerelem" is kifutott egy idő után, és puszta vonzalom nem volt elég. A "majd kialakul"-nál a vonzalom hiánya volt a baj. Amiben elsőre úgy nézett ki, hogy minden megvan, arról kiderült, hogy az elejétől kezdve hazugság az egész. Aztán volt, amiben szintén úgy nézett ki, hogy passzolunk mint pár, de annyira más életcéljaink és életmódunk volt, hogy nem is raboltuk egymás idejét sokáig, mert rájöttünk, hogy nem azok vagyunk egymásnak, akiért kompromisszumokat akarunk kötni. Van olyan, akire ránézel, és tudod, hogy na ezért az emberért minden vállalok majd?