Miért hiszik azt a lányok, hogy tetszenek nekem, mikor csak udvarias vagyok velük vagy csak véletlenül nézek rájuk?

Én sem szoktam lányként idegenek szemébe nézni. Volt egy idő, amikor direkt ezzel játszottam: egyszer a villamoson egy számomra visszataszító fiú odajött fogdosni a hajam meg szaglászni, azt sem tudtam, hogyan meneküljek el... Igen, elfordulok, ha azt látom, hogy valaki nagyon néz: önvédelemből. Nem ismerem őket, nem akarom, hogy kihívásnak vegyék vagy éjszaka baljós alakok kontaktust tudjanak teremteni velem. És igen, szerintem nem normális, ha egy idegen nagyon bámul: egyszerűen nem illik és fura. Az ilyen embereket igyekszem figyelmen kívül hagyni vagy feltűnés nélkül odébb állni. Ezt puszta önvédelem. Ha az ember fiatal és lány, muszáj gondolni a biztonságára. Ez egy ilyen világ... Én ezt úgy hívom, hogy vigyázok magamra.

Meg persze ott van az is, hogy lehet csak kedvességből segítesz és nem akarsz semmit, és rosszul esik ha valaki ez után elutasítóan viselkedik. De ott a dolog másik vége is: nem véletlen, hogy ezek után a legtöbb lány azt hiszi, akarsz tőlük valamit, mert a legtöbb esetben ha egy férfi kedves veled annak sokszor oka van. És ha viszonozod valaki kedvességét és kiderül, mégis csak azért tette, mert rád akar nyomulni sokszor nagyon nehéz lerázni vagy nagyon kellemetlen elutasítani később. Én is alapból kedves vagyok az emberekkel, és nem egyszer volt már ennek nagyon kellemetlen kimenetele. Pl. elbeszélgetsz egy nálad 10-20 éves pasival, kedves vagy vele, mintha az apukád lenne, majd pár nap múlva pofátlanul rádnyomul és mikor meglepetésedben köpni nyelni nem tudsz de azért igyekszel udvariasan visszautasítani, egy olyan óvodás szintű hisztit vág le arról, hogy ő, szegény 'érett' férfi nem kell senkinek.