Mért érzek így szinte állandóan? 14/f (nem 18+ téma)

Pár éve (kb úgy 1.5 - 2 éve) valamiért folyton barátnőt akarok de nem tudom, hogy miért. Egyszerűen nem bírom felfogni. és az alatt a pár év alatt teljesen máshogy állok a lányokhoz mint azelőtt. tehát tök jól elbeszélgetek velük elhülyülök velük stb, és a barátaim legnagyobb része lány, de egyik sem úgy tekint rám mint.. fogalmazzunk úgy, hogy egyik sem gondol többnek mint barát. meg mint írtam pár éve érzékenyebb lettem, jobban odafigyelek mindenre meg.. egyszerűn nem bírom megfogalmazni. az érzelmeim valahogy nagyon megváltoztak de nem tudom mitől és ez rossz bakker mert állandóan az jár a fejemben hogy "hú barátnő" de én nem csak olyan "most akkor van és kész" izére gondolok hanem normális kapcsolatra mert szeretni akarok valakit aki viszonozza ezt de egyszerűen se önbizalmam, külsőm meg alig van hozzá. akiket írtam előbb lány barátokat azok szerint jó a "belsőm". folyton azt mondják jófej vagyok humoros meg ilyenek de ha ez így van akkor mért van ez? és mért van az, hogy ha egy (akár osztálytárs akár nem és a korosztályomban van) hosszú barna hajú lánnyal beszélek akár csak pár szót akkor arra a pár szóra képes vagyok de többre nem nagyon de ha meg igen akkor meg attól félek hogy azt hinné hogy nagyon nyomulok vagy nem tudom, mert amikor így belejövök a dologba akkor nagyon hülyülök meg minden és lehet hogy nagyon el is hülyülöm meg áááááh. egyszerűen elegem van már. eddig 2× voltam kb szerelmes és mind a kétszer csalódtam és ez nem tudom lehet elkezdett felemészteni vagy nem tudom. szinte soha nincs kedvem semmihez és inkább nem csinálnék semmit de nem ezt akarom. egyszerűen csak visszatérni a régi kerékvágásba de így nem bírok. mit kéne tennem? + az előzőekkel kapcsolatban amit /amiket leírtam mi van velem? vagy csak hormon vagy micsoda? bocs a fogalmazásért de soha nem volt az erősségem. főleg nem mostanság.