Most akkor hányadán is állunk? Ilyeneket mond egy barát?

(Tegyük fel, hogy ő X.) Tudja, hogy mi barátok lehetünk, mert nekem más tetszik (Y). Szoktam vele Y-ról beszélni (ezt meg azt jól mondtam-e neki, mit gondol rólam és róla, Y csak barátként tekint-e rám vagy több, stb.). Mostanában folyton azt mondja, hogy csak baráti dolgokat érez a beszélgetéseken, viszont régen mindig azt mondta, hogy szerinte több is lehet köztem és Y között. És mostanában arra utal, hogy tetszhetek neki. Tegnap beszélgettünk és odáig jutottunk, hogy mi lenne, ha nem lennénk, én meg mondtam, hogy én pótolható vagyok. Erre meg egyből mondta, hogy neki nem és ne mondjak olyat soha, hogy nem lennék vagy egyszer csak eltűnnék mindenki elől, mert neki nagyon hiányoznék.