16 évesen úgy érzem nem állok készen még egy kapcsolatra?

Még soha nem volt barátom...Voltak jelentkezők (nem is egy), de mindet elutasítottam. Nem tudom miért, egyszerűen még ha külsőleg nem is találtam csúnyának, úgy éreztem nem vonzódok hozzá. A legjobb barátomról tudom (fiú-lány "barátság", nemde?), hogy szerelmes belém. Egyértelmű jeleket adott, elhívott randizni is de fogalmam sincs mit tegyek. Nem tudok rá Úgy gondolni, de egy csomó ismerősöm rágja a fülem hogy miért nem járok vele, hiszen olyan jól elbeszélgetünk és még Isten is egymásnak teremtett minket (?). Persze ez nem erőszak, nem fogok csak azért együtt lenni valakivel mert más azt szeretné, holott én nem. Nyílcán.

Van olyan fiú aki külsőleg tetszene, de nem bírnám elképzelni hogy valaha is lefeküdjek vele...

Lányokkal is így vagyok. Megnézek egy lányt, szépnek tartom, de nem bírnék vele lefeküdni. Szóval azt sem tudom biztosan kihez vonzódok.

Sokan írják, hogy addig, míg nem járok 'egyikkel' sem, addig nem tudom meg. De ha nem is akarok? Úgy még sem csókolózhatok valakivel, hogy nem tetszik, de azért én ki akarom deríteni hogy vonzódok-e hozzá, vagy nem...

Bocsánat a kacifántos írásért, csak össze vagyok zavarodva, emiatt pedig nem igazán találom a szavakat. Tisztában vagyok vele, hogy ti nem vagytok pszichológusok, nem láttok a fejembe, de talán valami tudtok ajánlani, esetleg mit gondoltok erről? Lassan 17 éves leszek, már ki kellett volna alakulni a szexuális irányultságomnak.

16/L