Férfi-nő barátság létrejöhet ebben az esetben?

Hát tényleg elég elszomorítóak ezek a válaszok. De vajon tényleg nem lehetséges, ebben az esetben sem? Én egyelőre biztos nem érzek többet, és őt is úgy ismertem meg, hogy nagyon szerelmes a nejébe (mondjuk nincs még egy éves a házasságuk, de nekem boldognak tűnnek). Egyszerűen csak jó néha dumálni, meg olykor mászkálni a városban, meginni együtt egy kávét.

Na jó, az igaz, hogy sármos, sőt, mi az hogy, de már nem vagyok szexéhes tini, és egy ideje átértékelődtek bennem a dolgok, nem látok minden hímben potenciális szexpartnert, nála meg még javában ott a rózsaszín köd, nem mintha nem flörtölne a csajokkal, mert a férfiak már csak ilyenek, de azért a bugyit nem beszéli le senkiről, egyszerűen csak kedves, figyelmes, odavet egy-két bókot, meg mosolyt, meg viccelődik, de én ezt nem is veszem komolyan. Egyszerűen csak jó a kedvem, ha rá gondolok. Felvidít, ha keres, vagy rám ír. Aztán elkezdtem agyalni, hogy ez hogyan lehetséges, ez abszurdum, de mégis így van. Remélem ez nem is fog megváltozni, hogy barátok, vagy inkább haverok vagyunk, úgy értem romantikus irányban, nem rúgnám fel szívesen egyikünk párkapcsolatát sem, nem vagyok az a fajta (bár a párom exe ezt biztos cáfolná.. de az más téma).

Mondjátok, biztos nincs esély? Mert akkor már most szép lassan lezárnám az egészet, még ha fáj is, mert tényleg nem kockáztatnám egyikünk kapcsolatát sem.

Hát jó, még az elején volt, hogy elképzeltem, de megtenni nem érné meg, ha szinglik volnánk sem. És már egy ideje el sem képzelem magunkat olyan helyzetben, mert aztán meg a következő találkán teljesen hülyének érezném magam.

Egyébként a testi kontaktus is minimális köztünk, nem puszilkodunk, meg ölelkezünk, és eszünk ágában sincs megfogni egymás kezét. Na jó, néha hozzáérünk egymás karjához, vállához, vagy hátához, de csak nagyritkán, a köszönő ölelés (mint a fehér holló) is kb. 2mp-es, míg megveregetjük egymás lapockáját.