Mi lehet az oka, hogy engem elkerül a szerelem?

Nem mintha ez olyan nagy tragédia lenne, de húsz évesen még ezen a téren nem tudok felmutatni semmit. Az tény, hogy mindig is a tanulás volt a fontos, és emiatt néha még az egészségemet is kockára tettem, ész nélkül vállaltam be vizsgákat és úgy gondoltam, hogy jó úton haladok a cél felé. De mára már a célt se tudom, hogy micsoda. Annyi embert látok, akik a diploma megszerzése után, a négy fal közt ücsörögve sírdogálnak, hogy nincs senkijük, de ha akarnának sem tudnának társra találni, mert már elfelejtették, hogy milyen dolog is csak úgy simán élni és nem aggódni semmiért, annak ellenére, hogy az élet olykor próbára tesz.