Reménytelen szerelmes lányok! Mit éreztek, ha az általatok szeretett fiúra gondoltok?

Azt, hogy nagyon-nagyon hiányzik

Hogy megbolondulok nélküle, és nagyon hiányzik..

Én meg dühöt, mert annyi meg annyi elpazarolt percet szántam rá azzal, hogy rajta agyaltam...

Gyomorgorcsot

Gyomorgörcsöt, torokgombócot, haragot amiért egy olyan lánnyal van, aki nem érdemli meg, dühöt amiért ilyen sokat gondolok rá és egyáltalán ilyen aljas vagyok, hogy más kapcsolatának a végét várom. Vágyat.. Szomorúságot, hogy valószínűleg sosem lesz az enyém és csalódottságot, amiért mostanában egyre jobban elhidegülünk, mert teljesen rátelepszik a barátnője, mióta összeköltöztek.

Mindjárt elájulok annyira szeretem

Fájdalmat leginkább :$

Pillangókat(mert szeretem). Haragot(mert tönkretett). Dühöt(mert hazudott). Sokmindent. Hiány, szeretet és még sorolhatnám. De ezt az érzést, nem lehet megfogalmazni. Nem tudod leírni, hogy mit érzel, mikor meglátod, holott tudod, hogy ő nem azt érzi, amit te. Hogy mit érzel, amikor a pillantásod az övébe esik hosszú perceken át. Amikor egész nap rá gondolsz. Ezt nem lehet pontosan megfogalmazni. Leírhatatlan.