Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit csináljak, hogy ne veszítsem el a barátom? (hosszú)
Sziasztok.
Lehet hosszú lesz, de ezzel legalább a trollokat elkergetem talán :D
Szóval, 20 éves lány vagyok. A barátom velem egy idős, majdnem másfél éve vagyunk együtt. Mindennél jobban szeretem. Viszont elég sok rossz dolog történt velem régen, emiatt elég komoly lelki problémáim vannak (önbizalomhiány, szociális fóbia, hasonló finomságok). A barátom az első akivel teljesen nyitott vagyok. Mármint lelkileg... Testileg nagyon-nagyon szégyenlős vagyok. Régen rengeteget bántottak a külsőm miatt, hogy kicsi a mellem és nagy a seggem, hogy állnak a fogaim, stb. 170 cm vagyok, 50 kg, B-s melleim vannak, gyűlölöm őket. Túl kicsinek látom őket. Legszívesebben szex közben melltartóban lennék (az legalább ad formát nekik, akkor úgy elvagyok velük.. csak meztelenül néznek ki szörnyűen), de barátom persze próbál biztatni és elmondja hogy teljesen jó, és "ledumál" rólam minden ruhát, de én attól még utálom a külsőm.
Sajnos ebből egyre többször van nézeteltérésünk, mivel én még mindig nem fogadtam el magam, ezért ő pedig haszontalannak érzi magát. Úgy látom kicsit a türelmét is kezdi elveszteni, amiért egyébként nem hibáztatom, komoly gondok vannak velem, komoly energiát vehetek el tőle, ezzel tisztában vagyok.
Évekkel ezelőtt vagdostam magam. Tudom ezt sokan értelmetlennek gondolják. Tisztában vagyok vele, hogy nem normális és egészséges dolog! De én úgy éreztem, megérdemlem a fájdalmat. Most is, ha összeveszek barátimmal, elfog a vágy hogy megvágjam magam "büntetésből"... Csak tudom hogy nem szabad, egyelőre ura vagyok a helyzetnek, de nagyon félek hogy összeomlok.
Mit csináljak, hogy a lelki gondjaim ne tegyék tönkre a kapcsolatunkat?
Hogy tudnám elfogadni a testem?
Barátom azt mondja, mondjam meg hogy mit tegyen amivel segíthet, de én magam se tudom...
Kétségbe vagyok esve. Szükségem lenne valakire, akivel ezekről beszélhetek. Ez egyelőre a párom, de félek, hogy elüldözöm ezzel.
Nincs igazán komoly barátságom másokkal, egy haverom van akivel 1-2-szer kicsit szépítve beszéltem a dologról... Kihez fordulhatnék? Úgy érzem segítségre van szükségem. Évek óta küzdök a problémáimmal, de nem úgy tűnik, mintha javulnának. Ez sajnos nagyon rányomja a bélyegét az egyetemi teljesítményemre, és félek a kapcsolatomra is.
Mi a teendő ilyenkor?
válasza:Mindenképp magadon kell változtatni, és ezen csak úgy tudsz, ha akarsz is. Nem csak próbálsz. Amíg azon vagy, hogy próbálsz ezt, meg próbálsz azt, addig semmi nem fog változni.
Teljes erőbedobással akarni kell, és azt mondani magadban, hogy márpedig te megAKAROD változtatni az életedet. Kár erre más embereket keresned, mert természetedből adódóan ők meghallgatnak, te pedig vonzódni fogsz irántuk, és végül két szék közt a földre ülsz.
Ha nem érzed magad elég erősnek ahhoz, hogy AKARJ változni, akkor mindenképp keress fel egy pszichológust addig, amíg még nem rontod tovább a helyzetedet.
válasza:
válasza: válasza:Aranyos, hogy 16 évesen megpróbálsz okosságokat írni, de abban semmi előrelépés nincs, ha szex közben magán hagyja a melltartót. Nem attól fog valami változni, ha a megfelelő és a kellemes változatok közül a kellemest választja. Akkor minden marad a régi, és soha nem fog tudni leszokni arról, hogy levegye magáról a melltartót.
Ezért mondtam (#1), hogy ha változni próbál, akkor ne próbálja, hanem AKARJA. Igen is tegyen meg mindent azért, hogy ezek a problémái megszűnjenek. Azok viszont nem fognak megszűnni, ha mindig csak elbújik mögé, hanem egy állandó berögzött paradoxon marad, mert: nem tud valami csinálni egy problémától, amiből ki akar szakadni, de nem tud kiszakadni mert nem akar
Igenigen, tudom, hogy nem megoldás ha marad minden a régiben.
Így tényleg köszi a választ 16/L, de ez nem megoldás. Le akarom győzni a félelmeim, nem megoldani annyival hogy hát akkor nem vetkőzök, mert akkor nem változik semmi :(
válasza:Lehet azt mondani, hogy: "de igen, én akarok, leírtam a kérdésemben is :("
Ez nem jelent semmit. Amíg vannak olyan esetek, amikor te szívesebben elbújsz a problémád mögé, mintsem, hogy átlendülj rajta, vállald azt a pillanatnyi 'félelmet', és tegyél azért, hogy ne uralkodjon feletted, addig ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy akarod.
Ez csak azt jelenti, hogy zavar, de igazából nem baj, mert attól függetlenül, hogy elüldözöl ezzel mindenkit magad mellől, és tönkreteszed magadat miatta, néha igazán jó elbújni e mögé, mint, hogy szembenézz vele.
válasza: válasza:Valószínű akkor azért, mert valami olyan régi beidegződésed van, amitől nem tudsz elszakadni.
Ha van rá keret, akkor próbálj meg egy kineziológust inkább. Ha nincs, akkor marad pszichológus.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!