Elutasítás után barátság? Megérné belemenni?

Elutasított egy lány, de azt mondta, hogy maradjunk barátok, és hogy ő nem engedi elkallódni magam mellől a barátait. Azt mondta, hogy ő korábban is csak barátként gondolt rám, de ez nem teljesen igaz, és rám is azt mondta, hogy minden rendben velem, de hogy állítólag nem jött meg nála a szikra (2. randi után kicsit vonakodó lett, addig összesen kb. 3-4 órát beszélgettünk, azt is 2 hét kihagyással, számomra ez elég rövid idő). A barátnője szerint mindig is kicsit "furcsa" volt a lány, mintha nem kellene neki igazából pasi, és szerinte én voltam az első srác, aki őt úgy komolyabban elhívta. Amikor elutasított, megírtam neki, hogy én kezdtem beleszeretni, és hogy nekem ez mennyire fáj, elmeséltem neki a múltamat stb. A vicc csak az, hogy habár elvileg korábban barát voltam neki, ő nem keresett engem, csak reagált, ha írtam neki, pedig elvileg a barátról is szokás néha érdeklődni, most meg az utolsó beszélgetésünk után vagy 2 nappal már korán reggel írt nekem, hogy hogy vagyok, de nem válaszoltam még neki. Igazából nem tudom, mi lenne a jó, még mindig többet érzek iránta, és ott gyakorlatilag csak ő van, akivel ki tudnék mozdulni valamerre, de nem akarok megint fájdalmat magamnak, és ha ő meg tényleg csak barátként gondol rám, akkor rossz lenne hallgatni, hogy elmeséli, hogy esetleg más srácokkal találkozgat. Ti mit tennétek ebben az esetben? Megszakítanátok minden kapcsolatot az illetővel, vagy kitartanátok mellette, és kiderülne, hogy hogyan tovább? Előre is köszönöm a válaszokat.