Szerintetek ezt hogy beszélhetném meg a barátommal? Rosszul esett, hogy így viselkedett.

Sziasztok!

A barátommal 1,5 éve vagyunk együtt, és nagyon szeretjük egymást, minden szabadidőmet vele töltöm. Azonban idén egyetemista lettem, fogorvosnak tanulok, és mint ilyen, nagyon sokat kell majd, de már most is tanulnom, így kevesebb időm lesz rá. Ő ezt tudja nagyon jól, ahogy azt is, hogy nagyon céltudatos és kitartó vagyok, és én fogorvos szeretnék lenni. Még tavaly megbeszéltük, hogy előfordulhat, hogy hosszabb ideig nem találkozunk, és ez nagyon nehéz lesz, de szeretném, ha kibírná, mert szükségem van a szeretetére és a támogatására. Azt mondta menni fog. Pénteken ottaludtam nála, és tegnap elmentünk múzeumba. Valójában tanulni akartam tegnap délután, de addig húzta a dolgot, hogy csak 4kor mentünk el a múzeumba, aztán mire hazaértünk, még kérte, hogy maradjak kicsit, és végül 8kor jöttem haza. A múzeum után teljesen besértődött, nem nézett rám, hozzám se ért, csak nézett maga elé, és hiába kérdeztem mi bántja, annyit mondott, hogy semmi, de nagyon ingerült volt. Akárhányszor nála vagyok, mindig elmondja, hogy mennyire fél, hogy mi lesz velünk, meg, hogy neki nagyon rossz, hogy ennyire keveset találkozunk, de én tényleg mindent kihozok, ami lehetséges. És azért lett durcás, mert nem maradtam ott, de nagyon goromba volt. És ez megbántott. Tudja is, hogy rosszul esett, mert úgy köszöntem el tőle, de még csak nem is keresett azóta. Ezt hogy lehetne megbeszélni, ha nem áll velem szóba?