Lányok, ti megvárjátok, amíg a pasi kezdeményez, vagy ti mentek oda hozzájuk?

A polgári jogoknak semmi köze az ismerkedéshez és a nemi szerepekhez, okoska!

Igen, megvárom. Szemezni szoktam és mosolyogni, ha ebből nem veszi a lapot, majd a másik fogja. Töketlen pasi nem kell.

Odamennék én a sráchoz, csak nem tudok mit mondani:(

15/l

"1-es mi a franc köze van a tetszés nyilvánításnak az egyenjogúsághoz?"

Az, hogy az egyenjogúság a klasszikus nemi szerepek elhalványulását is magával hozza. Amik megadták a mindkét fél számára egyértelmű forgatókönyvet, hogy mikor kit és hogyan kell csinálni - ezek voltak a férfi meg a női szerepek. Ma már ezek viszont nincsenek, tehát nincs olyan "mankó", ami segítene a mai embereknek, hogy ezt hogyan kéne csinálni.

Teszem azt, régen ha egy lány belenézett egy pasi szemébe és közben mosolygott, az az akkori társadalmi viszonyok között volt annyira merész húzás a lány részéről, hogy az feltűnt a pasinak, és egyértelmű jelzés volt. Ma kb. bármit jelenthet, emiatt simán lehet, hogy fel se tűnik, hogy itt most valami jelzés történt, vagy ha fel is tűnik, akkor se egyértelmű, hogy tényleg erről van szó.

Tehát ha pl. a szemezős példát nézve, ha te csak ennyivel vagy képes jelezni a másiknak, hogy tetszik neked, akkor fel lehet fújni orcáinkat, hogy miért olyen töketlen a másik, hogy nem veszi észre / nem reagálja le, de az igazság az, hogy te legalább ennyire töketlen vagy, hogy csak így vagy képes jelezni a tetszésedet.

A másik dolog, hogy bár tudom, hogy ez piszok kényelmes, hogy amikor úgy előnyös, akkor nemi egyenlőséget hírdetjük mindenhol (és pl. nagyban felháborodunk, hogy milyen szexista dolog, hogy "a nőnek a konyhában a helye" és társai), de amikor meg úgy kényelmesebb, akkor persze azet ragaszkodunk ahhoz, hogy ja, én nő vagyok, kérem szépen, az ilyenek meg a férfi dolga - de ez a kettő így együtt nem megy.

Nem csak szimplán azért, mert elég pofátlan és lekezelő hozzáállás, hanem azért is, mert a férfiak nem robotok, hogy most alkalomhoz illeszkedően állítgassák a fejükben a kapcsolót, hogy most éppen vannak nemi szerepek, most meg éppen nincsenek. A férfiak is emberek, a maguk bizonytalanságaikkal, kétségeikkel, ezt így józan paraszti ésszel nem lehet elvárni az átlag férfitől, hogy amikor a nőknek úgy kémyelmes, akkor viselkedjenek úgy, mint a régi férfiak, de azért azt a társadalmi berendezkedést, ami az alapját és kereteit adta az egész fellépésüknek, azt azért dobjuk ki az ablakon.

Harmadrészt az egyenjogúság mellé nagyobb felelősségek is járnak, amikhez ideje lenne felnőni. A társkeresésben pl. az az egyik vonzata, hogy a férfiak nagy részének ma már lényegesen nagyobbak az elvárásai a nők felé, mint anno. A csini pofi meg bájos kinézet ma már csak jó alap, de önmagában kevés. Ha ma már a csapból is az folyik, hogy a nő mindenben a férfi egyenrangú társa, akkor a férfiak ma már ebben nőnek fel, ezt tartják természetesnek, és ez alapján vannak az elvárásaik - hogy pl. akkor a nők is nőjjenek fel ehhez a szerephez, es tényleg egyenrangú partnerként lehessen rájuk tekinteni.

Márpedig ha az ismerkedés alatt nem vagy képes az egyenrangú partnerem lenni, és ennek megfelelően kivenni a részedet (azzal hárítva, hogy de hát az a férfi dolga), akkor mégis hogyan vehetnélek komolyan, mint egyenrangú partner-jelölt?