Nehéz eset. Tanács?

Van egy lány, akit elhívtam randizni (igazából csat részeg voltam nem tudom mi ütött belém), ám ő elutasított. Mondtam neki, hogy ne haragudjon, de eléggé ittas állapotomban nem tudom hogyan jött az ötlet. Aztán ahogy telt az idő megtudtam róla, hogy hasonló az érdeklődésünk, így határozottabban bepróbálkoztam nála még egy találkozóval, ahol el tudnánk beszélgetni (tehát nem feltétlenül randi csupán ismerkedés, beszélgetés), de mint mondta neki még mindig nincs kedve hozzá. Mondom ok, nem vagyok az esete békén hagyom, lezártam a beszélgetést, de a fülembe jutott, hogy igazából azért mondott nemet, mert nem ismer annyira (mire jók a lánybarátok :D), hogy kettesben találkozzunk (teljesen más a baráti körünk sajnos, szóval társaságban se tudok vele). 18 éves nem jön be neki senki, mert nem hiszi el magáról, hogy jól néz ki (pedig szerintem szép) és most nem tudom mitévő legyek. Ha csak ennyi lenne a baja velem azon tudnék változtatni, de ezek után megígértem neki, hogy nem zaklatom, mivel csak kínos volt így a beszélgetés mindkettőnknek. Ebben a patthelyzetben lehet valamit tenni? Vagy hagyjam a francba? Szerintem ha megismerne teljesen más lenne rólam a véleménye, mivel látásból nem sok minden derül ki rólam. (átlagos a külsőm, semmi feltűnő, de rondának se nevezhető) De így esélyem sincs. Igazából még azt se vallottam be neki, hogy szeretem, csupán annyit, hogy kedvelem (nem akarok nyomulni, nem az a célom, mint egyes mai fiataloknak, hogy megdöntesz valakit és továbblépsz).

A NORMÁLIS válaszokat köszönöm szépen!