Írnátok megható, rövidke, szomorú szerelmes idézeteket?

Tegnap meghalt az anyád..Ma te jössz

UI:Amúgy jol nyomta

"féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod

íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert

nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár."

"Egyszer majd elmúlik, s begyógyul a seb, de a csókot mi szánkon égett, feledni nem lehet"

"Nehéz abbahagyni a sírást, mikor csak az a személy tudna téged megvigasztalni, aki miatt sírsz…"

"Csend van, csak az óra ketyeg. Senki nem vár, senki nem szeret. Üres a perc, üres az óra. Egy álom mely nem vált valóra. Emlékezz rám, emlékezz a jóra. Később én is ezt teszem s eljön az óra, mikor neved hallatán mosolyra hajlik a szám s emlék leszel, emlék csupán."

"Soha nem leszek túl messze ahhoz, hogy érezzelek!"

"Biztos vagyok abban, hogy sem távolság, sem halál, avagy távollét szét nem választhatja azokat, kiket egy lélek éltet, egy szeretet fűz össze."

"Tudom hogy a halál után is van élet, hisz szívem már rég meghalt érted, de én mégis élek. "

Belőlem 1 darabka mindig veled marad

Ha elhagysz Veled mehetek?:(

Akárhogy is fáj, a vigasz, hogy Te fájsz

Ha akartam valaki lenni, csak érted volt