Ti mit tennétek ebben a helyzetben? (szexualitás)

Eléggé érdekes helyzetbe keveredtem. Körülbelül egy éve szerelmes lettem egy lányba. Nagyon meglepett, és én magam is ültem felette egy pár hónapot, hogy most ez tényleg szerelem-e, vagy sem, bár még sosem kevertem össze ezt az érzést semmi mással. Végül rájöttem, hogy tényleg az, ami, nem tévedek. Igazából nem zavart, csak meglepett. Gyorsan el tudtam fogadni, bár váratlan volt, mert addig nem érdekeltek a lányok, a fiúk viszont nagyon.

Ez igazából egy reménytelen szerelem volt, ezzel tisztában voltam. Jó barátnőm a lány, de nem is merült fel bennem, hogy megmondom neki, inkább csak próbáltam én is jó barát lenni. Persze, nehéz volt, de már megszoktam - értek már nagyobb csalódások is szerelmi téren.

Ez az egész kezdődött novemberben, biztos voltam benne januárra. Aztán jött a nyár, a nyári szünet, mikor úgy tűnt, hogy elmúlt. Ősszel még kicsit feléledt, de októberre már nem voltam belé szerelmes. Azóta is közeli barátok vagyunk, és erről semmit sem tud. Csak a közeli barátnőimnek mondtam el, ők mindannyian megértőek voltak velem, és elfogadtak. Régóta ismerem mindüket, és közel állnak hozzám. (A lány, akit szerettem, nem annyira.) Egyedül az egyik barátnőmnek, akit előző nyáron ismertem meg, de nagyon jóban lettünk, féltem kissé elmondani, mert az apja eléggé keresztény, és picit ő is vallásos. Ráadásul én eléggé szeretem a fiúXfiú témájú dolgokat, és ő nem bírja azokat sem. Végül nyáron elmondtam neki, és ő is elfogadta, és iszonyatosan megkönnyebbültem.

Ezzel a barátnőmmel rengeteget beszélgetünk, suliban is, és itthon facebookon is, és sokat ökörködünk is. Aztán idén novemberben néha furcsákat irogatott... Mintha flörtölt volna. Megmutattam az egyik legjobb barátnőmnek, és szerinte az igencsak profi flörtölés volt. Én eléggé összezavarodtam... De igazából nem szóltam semmit, nem akartam piszkálni a témát. Főleg, mivel ebbe a lányba kicsit bele voltam habarodva olyan augusztus vagy szeptember óta. De a flörtölés folytatódott, és engem kezdett nagyon zavarni, hogy most mi is van akkor. Végül februárban bevallotta nekem, hogy volt velem egy eléggé erotikus álma. Akkor mondtam neki, hogy erről beszélnünk kell.

Ekkor beteg lettem, és két hétig nem találkoztunk, facebookon pedig nem vagyok hajlandó ilyenekről beszélni. Személytelen, és nekem látnom kell a reakcióját. Úgyhogy végül később tudtunk személyesen beszélni, de nem egészen sikerült... Nem mertem megmondani, hogy nekem tetszik. A másik barátnőm, akinek a chatelésünket mutattam, bátorított, hogy beszéljem meg vele. Végül csak el mertem mondani. Ami nagyon meglepett - kért egy kis haladékot, hogy átgondolja. Biztosra vettem, hogy visszautasít azonnal.

Sajnos a végső beszélgetést nem bírtuk személyesen megoldani, mert a szülei bekavartak, így telefonon beszéltünk. Leszögeztük, mint minden beszélgetésünknél, hogy mindenképpen barátok maradunk. Neki ugyanis én voltam az egyetlen ilyen szoros barátnője. Végül is összejöttünk. Ez volt egy hónapja. Azóta pedig boldogan együtt vagyunk.

Egy probléma - senki nem tud róla, a barátnőimen kívül. Az iskolában nem is akarjuk, hogy tudják, meg az ő szüleitől nagyon félünk. Viszont az én szüleim nem ennyire szigorúak. Mi nagyon közel állunk egymáshoz. Egyke vagyok, emiatt mi hárman voltunk, mindig mindent megbeszéltünk egymással, az összes szerelmemet, ilyesmiket. Viszont ez... Apukám eléggé konzervatív, és szerintem apu is.

Bár tudják, hogy egyedien állok a dolgokhoz. Egyrészt nem tűrük semmilyen hátrányos megkülönböztetést - rasszizmus, szexualitás miattit, vallás miattit, abszolút semmit. A környezetemben, ha valaki ilyesmivel viccelődik, sőt, rosszab, ha komolyan is gondolja, általában szépen higgadtan megmondom neki, hogy nézzen magába. Valamint azt is, hogy sem házasodni, sem gyereket vállalni nem akarok, és a karrierem lesz az életem. (Orvos szeretnék lenni.) Szóval a szüleim tudják, hogy én nyíltan állok a szexuális kérdésekhez, plusz azt is tudják, hoyg szívesen olvasok ilyesmi témákról. Apukám szokott azzal viccelődni, hoyg biztos leszbi vagyok... Hát, mit ne mondjak, nagyon jó vicc...

Nem tudom, hogyan kéne megmondanom nekik. Egyik percben biztos vagyok benne, hogy nem akadnak ki, hogy biszex vagyok, a következőben pedig félek. Tudom, hogy kirakni, megverni nem fognak, de nem tudom, mi lenne a reakciójuk... Hogyan lehetne ezt úgy előadni, hogy ne akadjanak ki?

18/L, biszex