Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Egyéb kérdések » Szerintetek lehet valami...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Szerintetek lehet valami lelki problemája, "defektje" egy ilyen pasinak?

Figyelt kérdés
32 éves, jól néz ki, jó a stílusa, vicces, laza, szóval első blikkre semmi probléma nincs vele. Viszont úgy gondolom, nem véletlen, hogy még nem volt igazán hosszú kapcsolata, a leghosszabb 2 év volt. Meg is jegyezte egyszer ironikusan, hogy kapcsolatra született. Azt mondta, megunta őket, meg más gondok is voltak pl féltékenység, de jobban nem ment bele. Egyszer meg is jegyezte valami kapcsán, hogy hamarabb tartana macskát, mint nőt, meg hogy a legtöbb nő azt hiszi, hogy semmit nem kell letenniük az asztalra, ha akarnak tőle valamit. Már eleve ezek gyanúsak. 2 hónapig ismerkedtünk neten, többször volt olyan, hogy piti dolgokon megsértődött, és 1-2-3 napig nem írt. Meg eleve periódusai voltak. Mondjuk 1hétig nem volt semmi baj, jó volt minden, aztán következő 1-2 napcmeg semmi nem volt jó neki. Meg is jegyeztem neki egyszer, hogy ilyenkor olyan, mintha direkt keresné, mibe lehet belekötni, min lehet megsértődni, persze hozzátettem, hogy lehet nincs így, és tévedek, de ezt érzem. Erre írta, hogy lehet, nem is tévedek olyan nagyot, de ennyiben hagyta. Amúgy sosem lehetett megbeszélni vele, hogy épp mi a baja, mindig lerendezte egy mindegy, hagyjuk, nem fontossal. Amikor meg jó passzban volt, mindig mondta, hogy milyen jó lenne, ha most összebújnánk, simogatna, filmet néznénk, rendelnénk valami finom kaját, stb. Szóval nem értem. Egyszer megjegyeztemvneki, hogy olyan, mintha direkt bunkózna, hogy ezáltal elkönyveljemcegy parasztnak, és eltávolodjak tőle. Ezt nem tagadta, pedig, ha valami nem igaz, azt rögtön meg is mondta mindig, szóval...elgondolkodtató. Szerintetek lehet neki a múltból valami lelki sérülése? Vagy miért ilyen, miért csinálta ezt? Minden nővel ilyen lehet, vagy csak én érdemeltem ezt ki? Szerintetek jobb, hogy így alakult, mert ebből jó nem sülhetne ki, vagy próbáljam helyrehozni még a dolgot? Kb. 3-4 napja szakadt meg a kapcsolatunk. Köszi!
2014. máj. 16. 00:11
1 2 3
 21/28 anonim ***** válasza:
Azért a 2 év bizony már hosszú időnek minősül.
2014. máj. 16. 09:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/28 A kérdező kommentje:
Jó, oké, nem azt mondom, hogy rövid, de 32, lassan 33 évesen azért furcsa. Mondta ő is, hogy nem valami sok, meg kérdezte, nekem mennyi volt a leghosszabb. Én meg mondtam neki, hogy 4, meg poénosan hozzátetrem, hogy nekem az kapcsolatom is tovább tartott, mint két év, és azt hiszem, erre válaszolta viccesen azt, hogy hát igen, ő kapcsolatra született.
2014. máj. 16. 11:24
 23/28 A kérdező kommentje:
*nekem az első kapcsolatom is, bocsánat az elírásért.
2014. máj. 16. 11:25
 24/28 anonim ***** válasza:

" Szerintetek lehet neki a múltból valami lelki sérülése?"


Igen, persze. A legtöbb rossz természetű, öntörvényű, hisztis pasi, azzal takarózik, hogy neki a múltból származó lelki sérülése van.

Mi nők, meg ettől rögtön elolvadunk és rohanunk begyógyítani a drágának azokat a borzasztó mély lelki sebeket, mert igen, majd mi leszünk azok, akik rendbe hozzák az életét, amire az eddigi partnerei nem voltak alkalmasak.

Ők meg a "lelki sérülésekből" kifolyólag (persze, csakis ezért) megsértődnek hülyeségeken, hanyagolnak minket napokig, hetekig, bunkón viselkednek. Játsszák a megközelíthetetlent, nem mondják el, mi bajuk, maximum nagysokára, hogy úgy érezzük, különlegesek vagyunk, hogy végre a bizalmukba avatnak.

Persze ha épp kedvük van hozzánk, nagyon elbűvölőek tudnak lenni és nagy ártatlan, bociszemekkel bármikor előhívják belőlünk a gondoskodó ösztönt.

Elérik, hogy mi küzdjünk értük, fussunk utánuk, bizonyítsuk, hogy méltók vagyunk a bizalmára és eléggé szeretjük.

Nagy stratégák, a hibáikat, a rossz természetüket fordítják a maguk javára és teszik a számunkra vonzóvá ezzel a viselkedéssel.

Nekem másfél évig volt kapcsolatom hasonló viselkedésű férfival, visszagondolva már másfél nap után észre kellett volna vennem a jeleket és elküldenem a fenébe.

2014. máj. 16. 13:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/28 A kérdező kommentje:
Ez teljesen jellemző rá, minden, amit írtál. Kivéve az, hogy ő sosem mondta, hogy lenne valami lelki sérülése, vagy ilyesmi. Èpp ezért tettem fel a kérdést, nekem igazából eszembe sem jutott, egy barátom hívta fel a figyelmem arra, hogy esetleg a múltjában érte valami. Egyébként egyetlen egyszer kérdezte meg tőlem egy hisztije után, hogy haragszom-e. Akkor tényleg érdekelte. Szerinted küzdhet ő ez ellen, tudhatja vajon, hogy változtatnia kellene? Egyáltalán nekem érdemes még próbálkoznom? Nekem tényleg fontos, akartam, hogy működjön, még most is, mindezek ellenére de ha reménytelen, akkor el kell engednem, akármennyire is rossz.
2014. máj. 16. 15:54
 26/28 anonim ***** válasza:

Ha nem változik, akkor nyilván el kell engedned, különben nagyon egyoldalú lesz ez a kapcsolat, ami már most is neked jóval fontosabb, mint neki. Én egy idő után olyan szinten kikészültem a sok aggódástól, idegeskedéstől, a tehetetlenség érzésétől, a bizonytalanságtól, hogy már magamra sem ismertem. Sajnos az ilyenek ritkán változnak.

Mi már együtt is éltünk az exemmel, azt hittem, akkor jobb lesz a helyzet, de nem lett.


Én nem mondom, hogy ne adj esélyt ennek a kapcsolatnak, mert ki tudja, hátha mégis picit komolyabban veszi majd ezt az egészet. De ha semmi változást nem látsz, vagy csak olyat, ami időleges, utána minden ugyanígy folytatódik, akkor ez az egész sehová nem fog vezetni.

2014. máj. 16. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/28 A kérdező kommentje:
Értem, köszi. Nem tudom, nekem van egy olyan érzésem, hogy még nincs lejátszva, egyszerűen nem lehet így vége. Ha tényleg 2 hónapig napi szinten ennyit beszéltünk, skypeoltunk, mindig, mindenhol ahol csak lehetett... nem, én ezt nem tudom elfogadni, kell, hogy legyen folytatás. Viszont azt sem tudom, hogy ezt most csak elvakultságból mondatja velem a szívem, vagy pedig az agyam is így gondolja. Mindenesetre ha lezárásra kerül a dolog, ennyivel ezek után nem lehet lerendezni, hogy nem válaszol, nem ír, semmi. Annyit mindenképp megérdemelnék, hogy megbeszéljük, elmondja, mit gondol, mit érez. Folyamatosan az a mondata jár az eszemben, hogy "hadd ne mondjam, mit érzek". Nem hagy nyugodni...
2014. máj. 16. 16:31
 28/28 A kérdező kommentje:
Mindenesetre most várok, hátha válaszol, vagy ír. Többször volt olyan, hogy baja volt, besértődött, és pár napig semmi, aztán írt, mintha mi sem történt volna. Nem tudom, talán most is ez lesz, de talán hiàba várok. Ez a tudatlanság, kilátástalanság fáj a legjobban. Tényleg beszélnie kellene erről az egészről, ennél a tudatlanságnál még az is jobb lenne valamivel, ha kerek-perec megmondaná, hogy hagyjuk az egészet meg egymást, és tudnám, mi miért történik.
2014. máj. 16. 16:35
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!