A viszonzatlan szerelem tényleg NAGYON fáj? Akinek volt már benne része, mi a véleménye róla?

Ha tényleg szerelmes vagy, akkor pokoli fájdalmat érzel. Én sajnos mindkét oldalról átéltem már ezt. Voltam közvetlenül szenvedő alanya, és közvetetten szenvedő alanya is.

Első esetben én voltam szerelmes, és nem viszonozták. Hónapokig szenvedtem, nap, mint nap úgy éreztem, mintha kiszakadna a szívem a helyéről. Nem jártam bulizni, nem tudtam más fiúkkal kapcsolatba lépni, még beszélgetni se igazán.

A másik, amikor belém volt szerelmes a legjobb fiúbarátom. Én sajnos nem viszonoztam, nekem ő olyan volt, mintha a bátyám lenne. Mikor elmondtam neki, hogy nem vagyok szerelmes belé, teljesen összetörtem, pedig nem akartam. Akkor veszítettem el végleg. Még mindig szoktam látni néha, tudom, hogy azóta már van barátnője és boldog. Én viszont nem vagyok az, mert tényleg elveszítettem. Fáj a hiánya, pedig a mai napig nem tudok vele elképzelni egy kapcsolatot. Ebben az esetben, amikor ezt megbeszéltük, nem én voltam a legrosszabb helyzetben, mégis én is szenvedtem miatta.