Egyes férfiak két nő-ócsárolás között szoktak magukba is nézni és megvizsgálni, hátha ők sem olyan ártatlanok a párkeresésben, ha válogatásról van szó?

Akik magukba néznek sok csalódás után, azok rég változtattak magukon és nem okoz gondot nekik akár kalandod, akár komoly kapcsolatot találni. Nyilván aki komoly kapcsolatot szeretne, az nehezebb, és több időbe telik.

Akik meg csak a nők nagy igényeit hibáztatják, nem képesek belátni, hogy nekik férfiaknak is ugyanúgy vannak igényeik a másik nemmel szemben.

Egyszerűen annyi a lényege ennek az egésznek, hogy vannak pasik akik nem hajlandóak elfogadni hogy minden embernek van ízlése, és mindenkinek más.

Ha egy nőnek nem tetszik az adott férfi akkor nem tetszik és kész. Ha 8-10 év alatt nem szerez nőt, mert mind elutasítja, ott már nem feltétlenül csak a külsővel lehet baj, hanem stílussal, dumával, kisugárzással, akármivel, ami taszítja a nőket. És változtatni kéne.

A férfiaknak is vannak igényeik de azzal persze nincs baj....a nő legyen ilyen olyan amolyan....de a nők persze nem utasíthatnak el valakit csak mert nem tetszik, mert akkor már felszínes rib..ncok a férfiak szemében...hagyjuk már az ilyen álszent dumákat....a pasik se jönnek össze olyannal aki nem tetszik nekik.

Én is sok visszautasítást kaptam életem során, a kapcsolataim nem voltak sikeresek. Ki is használtak, meg is bántottak. Volt aki megcsalt, és meg is ütött.

Magamba néztem, megláttam mi a baj, megváltoztam. És 24 évesen igazi szerető társra találtam, aki már a férjem.

Nem kezdtem el ócsárolni a pasikat hogy mind szemétláda és mind megcsal, és mind megüt és mit tudom én... hanem azt néztem vajon velem mi lehet a baj. Megleltem, és változtattam. Valamint nem adtam fel hogy valamikor lesz egy olyan férfi az életemben akit szerelemmel szeretni tudok (olyan a személyisége), vonzónak tartok (olyan a külseje), és még élni is tudok vele...

Nem mindig mindenért a nők a hibásak, csak ezt sok pasi nem látja be. És az elutasítást se kéne tragédiának felfogni. Én se ugrottam a Dunába annak idején, hogy 5 év alatt nem sikerült boldog párkapcsolatot kialakítani, sem szerelmesnek lennem senkibe, illetve azért sem, mert kaptam visszautasításokat is. És akkor mi van? Folytattam tovább...beláttam a hibáimat, változtattam rajta, és csak ennyin múlott az egész:)

" csak gusztusom nincs a fűvel-fával kefélő félrelépő ribikhez. a nem cicababák is így viselkednek"

szerinted.

nekem meg a beképzelt majom bunkó öntelt maguktól elszállt pasikhoz nincs gusztusom, akik azt hiszik ők szarták a spanyol viaszt, és csak mert elfogadható a külsejük (bár nem mind néz ki jól még így sem), bármit megtehetnek....kihasználhatják a nőket, hogy aztán eldobják csak úgy...pl mert ők csak a szexre mentek....az ilyet pl tisztességesebb lenne előre közölni.

Attól pedig hogy egy pasit megcsal a nője, nem biztos hogy minden nő megteszi. Ha több nője is megcsalja akkor meg nézzen magába, mert ott vele van baj.

Mi legalább anyagiasak nem vagyunk, nőből meg minden második az. De most magamba néztem, és töredelmesen bocsánatot kérek azért mert nem vagyok se Justin Bieber, se kőgazdag. Igazad van, a mi hibánk. 15:40-nek van igaza, zöld kezet kapott tőlem is!

"Csak a megkeseredettség mondatja ezt veletek. Miért kell általánosítani?"

És véletlenül nem sejted, ennek mi vagy kik az okai?

Segítek egy kicsit: nem a reptoid-krixkraxi-lumbulábi földönkívüliek.

Általánosítani nem "kell", de ha 10 lányból 8 ilyen szutyok, akkor kérlekszépen vastagon van alapja az általánosításnak.

Mi is a bűnöm a párkeresésben? Annyi alapelvárásom van, hogy ne legyen felszínes, ne legyen anyagias, és tudjon néha-néha igazat is mondani.

Ez lenne egy harmonikus kapcsolat alapja. Tudjátok teljesíteni? Nem. Akkor meg mireföl ez a cirmogás? Ilyenek vagytok és kész, de még saját magatoknak se ismernétek be.