Milyen lenne, ha lenne egy harmadik nem?

És evolúciós szempontból milyen szerepe lenne ennek a nemnek?

Mit csinálna, vagy mi haszna lenne?

Mert cél és haszon nélkül nyilván soha semmit nem csinál a természet, szóval mindenképpen kell egy ok, amiért szükséges egy 3. nem.

"És evolúciós szempontból milyen szerepe lenne ennek a nemnek? "

Miért, 2 nemnek mi szerepe van evolúciós szempontból? Pont ugyanúgy ki lehet találni szerepeket 3 nemnek, mint 2-nek.

Képzeld haver már van 3.nem !!!!

Tranziknak hívják őket ; )

"Mert cél és haszon nélkül nyilván soha semmit nem csinál a természet"

Evolúciós szempontból pont, hogy de. Csak ami 'hülyeségeket' csinál, az hosszú távon nem nagyon szaporodik el.

Kedves kérdező!

Tanulmányozd a méheket, és választ fogsz kapni a kérdésedre.

#3, #6-os!

A két nemre a rekombináció és a variancia miatt van szükség, ezzel növelhető a genetikai variancia. Kicsit olvasgass genetikáról.

Amúgy tudtátok, hogy az amerikai őslakosok között a legkisebb a genetikai variancia? Magyarul kevesen érkeztek a kontinensre, és népesítették azt be.

"A két nemre a rekombináció és a variancia miatt van szükség, ezzel növelhető a genetikai variancia. Kicsit olvasgass genetikáról."

Ebben biztos vagy?

A genetikai variancia egyáltalán nem célja a géneknek. A gének célja a stabilitás, ezért jöttek létre. (Ha nem a stabil állapotú, önmagukat hűen másoló gének lennének sikeresebbek, akkor képtelenség lenne, hogy hatalmas, több millió sejtből álló szervezetek jöjjenek létre, amelyeknek minden sejtje ugyanazt a génkészletet hordozza)

A gének egyébként együttműködnek. Az emberi genom például sok-sok génből áll. Mindegyik önálló, és céljuk a túlélés. Ezért építenek emberi szervezeteket például. És ezért szaporodnak az emberi szervezetek. Azt már nehezebb megmagyarázni, hogy miért szakadnak külön egységekre. Hiszen a szaporodás egyik formája a gyarapodás, a testi méret növekedése. És sok élőlény esetében ez a szaporodás elsődleges formája. Ezért létezek például több ezer tonnás növények. Más életformák viszont kénytelenek egy rövid életciklussal beérni, ezért külön egységekre is képesek szaporodni a párzás által. Ez valószínűleg parazita géneknek köszönhető.

De visszatérve a te állításodhoz: a géneknek nem célja a rekombináció és a variancia. Sőt, a gének nagyon nem is változnak a szaporodás során. Ami jellemzően történik, az inkább az, hogy jól körülhatárolható, konzisztens egységek közül egyesek átkerülnek az új szervezetbe, mások viszont hoppon maradnak. Maguk a gének a páros szaporodás többnyire teljesen épségben maradnak. Igaz, egy részük nem kerül be az új szervezetbe. A változáshoz nem egyébként szükséges két fél, hiszen az egy félben alakul ki. Az párosodás nélküli szaporodás során pont hogy nagyobb a variancia, hiszen ha az egyedek olyan környezetbe kerülnek, ahol képesek elszaporodni, akkor a genetikai mutációik miatt egyre jobban különbözni fognak a felmenőiktől. Míg a páros szaporodás során pont, hogy csak a legstabilabb gének nyernek életteret, a többi mind elpusztul. Tehát ez pont, hogy a változatosság csökkenését hozza magával, rövidebb távon is, mint azon életformák esetében, ahol a leszármazottak azonos génkészlettel rendelkeznek. Külső tényezők miatt természetesen hosszú távon a párzás nélküli populációkban is lezajlik ugyanez, hiszen az ügyesebb szervezetet felállítani képes génkészlet elveszi a másik életterét, esetleg el is fogyasztja őt.

A legésszerűbb magyarázat, amit én el tudok képzelni a páros szexualitás szükségességére, az a fertőzések és paraziták. Ha egy élőlény testében paraziták vagy fertőzések vannak, azok önálló szaporodás során szinte biztosan átterjednek a leszármazottakra, hosszú távon jó eséllyel elpusztítva a teljes populációt. A páros szaporodás során ennél jóval nagyobb a védettség, hiszen a férfi jóval kisebb eséllyel fog fertőzést vagy parazitát juttatni a gyermekbe. Tehát a férfi úgy örökítheti tovább a génjeit, hogy nem kockáztatja a populáció megfertőzését olyan mértékben. Ráadásul az immunképességek átadására még így is van esélye, hiszen például az embereknél a kromoszómák felét a férfi adja, másik felét a nő. Ezután a férfi akár meg is halhat egy fertőzésről vagy parazitától. (A nőnek meg természetesen erősebb immunrendszerre lesz szüksége).

Az, hogy miért páros és miért nem 3-mas vagy n-es lett a szaporodás, az pedig azzal magyarázható, hogy ez sokkal egyszerűbb. A páros szaporodás a lehető legegyszerűbb módja a szaporodás ilyen módjának. Ha 3 fél kellene egy utód nemzéséhez, kisebbek lennének az esélyek, és nagyobbak lennének a kockázatok.

Egyébként sok páros szaporodást nélkülöző, egyszerű vagy akár összetett életforma is nagyon sikeres tud lenni. Ugyanis a sikerességet meghatározza a védekezőképesség, az élettartam és a gyarapodóképesség. Az ember élettartama viszonylag hosszú, és nagyon sok sejtre gyarapodik. Igaz, hogy nagyon kevés utódot nemz más állatokhoz képest, viszont a teste sokkal több sejtből áll, és elég hosszú az élettartama is. Más állatok teste icipici és fejletlen, viszont számtalan utódot nemzenek. Például a hangyák is nagyon sikeresek. A hangya gének még nagyon sokáig túl fognak élni. Már most sokkal hosszabb ideje léteznek, mint az emberiség, és lehet, hogy később halnak ki, mint az emberek. Rengeteg olyan életforma, amely a szexet mint a szaporodás formáját egyáltalán nem ismeri, sokkal régebb óta képes volt fennmaradni, mint az emberiség.