Sokan miért nem magukban keresik a hibát, hogy nem jön össze nekik egy kapcsolat? Miért mindig a másik nemet hibáztatják (kollektíven)?

Azért mert ha a másikban van a hiba, akkor nem fogom magamat hibáztatni miatta.

Pl nekem van egy jó munkám, hobbim, stb, erre a csaj akarja beosztani az időmet, pedig ő munkanélküli, nem tanul, egész nap otthon van, az akkor nem az én hibám, hogy nem érek rá egy találkozóra és nem tudok úgy ugrálni ahogy ő fütyül, hanem az övé, amiért ezt nem képes belátni és megérteni. Persze ezt utálom és nem fogok vele összejönni...

Hogy a korszellem és a közfelfogás így kificamodott, az valóban nem a nők/férfiak hibája. Az viszont már igen, hogy ezt vallják magukénak. Én elhiszem hogy divat lett teljesíthetetlen elvárásokat támasztgatni, meghogy az erkölcs és az emberség az valami ismeretlen betegség amit irtani kell, de senki nem kényszeríti őket, hogy ezt a vonalat kövessék. Ha a kútba ugrik a sok Down-kóros idióta után, ne csodálkozzon ha ő is csúnyán megüti magát.

Ha nem vagyok kigyúrt pénzes Justin Bieber, az viszont valóban az én hibám, töredelmesen bocsánatot kérek érte.