Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Te mit választanál: szerelmed vagy az álmod?
Tételezzük fel, hogy érettségi, továbbtanulás előtt állsz. Van egy szerelmed, aki Budapesten tanul egyetemen. Te is Budapestre szeretnél menni tanulni, de ott csak egy olyan egyetem van, ami azt tanítja, ami téged érdekel. Be kell adnod a jelentkezési lapjaid, de sokat gondolkodsz azon, hogy "mi lesz ha nem vesznek fel oda, kell egy B-terv". Mit választanál:
1. Másik szakokat Budapesten, így feladva gyerekkori álmod, de a szerelmeddel együtt maradsz,
2. Bejelölöd másik városokban azt a szakot, ami téged érdekel, de így rövid időn belül elveszted a szerelmed?
Tegyük fel, elmész egy másik szakra. De a barátoddal együtt maradsz. 1. Együtt éltek, míg meg nem haltok, viszont olyannal foglalkozol amiz nem szeretsz. 2. Olyannal foglalkozol, amit nem szeretsz, és ki tudja, lehet hogy össze vesztek, akkor viszont pá...
De... Elmész pár várossal odébb. Hetente, de legalább hónaponta biztosan találkoztok. Mint a XXI. Század legismertebb oldala, a facebook ott van. Skype! Simán tudtok beszélgetni. Azt csinálsz, amit szeretsz, és miután befejezted, összeköltöztök. Persze itt is lehet bármi köztetek, de ha ápoljátok a kapcsolatot, akkor a távolság nem akadály... (:
Köszönöm a sok választ!
Végül is a sorrendet az álmom alapján rendeztem, de ezen még egyszer tudok változtatni, ha akarok. Meg ha tanulok, akkor felvesznek Br-re és akkor nincs baj. :)
A barátom helyében nem mennék el másik egyetemre, hiszen szerintem legjobb a kategóriájában. Én is a legjobbra akarok bekerülni, ami szerintem Bp-en van. És igazából amiket megjelöltem, azok is érdekelnek, sőt, lehet, hogy jobban is jártam volna azokkal. Na meg a másik, hogy a másik nagy álmom mindig egy ilyen szerelem volt.
Megint itt vagyok, még pár napom van a sorrendváltoztatással. Nagyon sokat tanultam, az érettségi mégsem sikerült úgy, ahogy akartam. A vidéki egyetemre lehet, hogy felvennének, lehet, hogy oda sem. Nem tudom, nagyon elszúrtam a dolgokat. És megint itt a nagy dilemma, hogy mit válasszak.
A napokban eldöntöttem, hogy a szerelmemet választom, de elolvastam a válaszaitokat, szüleimmel is beszéltem és elbizonytalanodtam.
Anyum azt mondta, hogy fél évet ha lehúzok a vidéki egyetemen, akkor "átjelentkezhetek" a Bp.-ire. Nem is tudom... olyan csábító, de szerintem kevés az esély, hogy sikerüljön átkerülnöm oda.
Na meg ha már az érettségi sem sikerült jól, lehet, hogy később azt a szakot sem bírnám végigcsinálni, mert nehéz.
Ott van az is, hogy 6 éves a képzés, és ki tudja, hogy mennyit csúszok, mikorra sikerül munkába állnom. Szeretnék családot is a jövőben, de nem 30-on túl akarok belekezdeni a babázásba.
És ami még szerintem rossz, hogy ahhoz képest, hogy mennyit tanulnék, keveset keresnék.
A B tervem is érdekel. Több előnye lenne: Kevesebb ideig tanulnék, több fizetést kapnék. Hamarabb lehetne családom, na és ami a legfontosabb, végig a szerelmemmel lehetnék. Csak mint írtátok, nem tudhatom, hogy mi lesz velünk a jövőben. Ha esetleg a pontszámaim alapján felvettek volna a vidéki egyetemre, de a sorrendváltoztatással a B-tervnek vett szakra kerülnék be Bp-en, majd a jövőben megromlana a kapcsolatunk (ami remélem, hogy nem történik meg), akkor őt okolnám, és magamra is nagyon mérges lennék... Na most, mit csináljak?
megértem, hogy nehéz a döntés, és nem hiheted komolyan te sem, hogy itt valaki helyetted fog dönteni, te pedig felszabadulsz minden felelősség alól.
én idősebb vagyok nálad, és nekem sikerült "nem a helyes" vágányra kerülnöm pályaválasztáskor szakmailag, és most valósítom meg az eredeti álmaimat, jóval később, és sajnálom kicsit/nagyon, hogy nem hamarabb csináltam, mert mostanra már egy komplett karriert felépíthettem volna, és sokkal normálisabban tudnék a magánéletemre koncentrálni. amiben persze semmilyen szerepet sem kap az első barátom, aki sok-sok éve annyira fontos volt nekem :D
Ugyanakkor arra is rájöttem, hogy annál fontosabb nincs is, mint hogy szeressék az embert, és viszontszerethessen valakit tényleg, boldogan. Legalábbis én így látom, nekem a magánéletben sokkal nehezebb építkezni, mint a karrierben, ezért számomra különösen értékes, ha valami jó van jelen a magánéletemben. Persze te ebben más lehetsz természetesen, ha 18 évesen már komoly barátod van évek óta.
Nehéz a te életkorodban felnőtt döntést hozni, és tudom, hogy 18 évesen úgy látod, hogy mindent meg tudsz tervezni az életedben évtizedekre előre, pedig ez egyáltalán nem így van/nem így lesz, legfeljebb a nagyon egyszerű életet élő, minden kihívást kerülő emberek esetében.
másrészt azt gondolod, hogy most el kell döntened, mi lesz veled, és örök életedben ehhez a döntéshez kell tartanod magad. Pedig nem kötelező. sőt, az élet úgyis teljesen váratlan dolgokat tartogat. Te is érettebb leszel, és meg fogod látni, hogy teljesen más minden, mint gondoltad, más perspektívák is léteznek, csak most még nem világos a számodra. Ez így van rendjén.
Szerintem próbálj kicsit befele koncentrálni, játszd le magadban a különböző forgatókönyveket, és figyeld meg, hogy reagálsz rájuk mélyen belül.
És azt kell megérteni, hogy 90% hogy nem egy egész életre kiható döntést kell meghoznod most. Simán válthatsz később barátot is és karriert is, ha úgy gondolod, és/vagy úgy alakul. Szándékosan én mindenesetre nem mennék mellékvágányra a helyedben, inkább dolgoznék egy évig. De ez én vagyok, a saját tapasztalataimból, a saját életemre vonatkozóan ezt szűrtem le. Azzal sincsen semmi baj, ha valaki 25 évesen kerül egyetemre. Bár 18 évesen ezt máshogy látod, amit megint csak megértek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!