Miért a nő dönt? Miért csalódnak kevesebbszer a nők?

Ha megkérdezed egy-két jóbarátomat, akkor ők azt mondják, hogy a férfiak kezdeményeznek, a nő dönt és mivel a nők általában igent mondanak, ezért amikor reggel egyedül ébrednek általában csalódnak.

Minden nézőpont kérdése.

"Onnan hogy a férfiak kezdeményeznek a nőknél, a nőknek csak dönteniük kell"

Óriási tévedés. A valóságban a nő kezdeményez, olyan apró jelzésekkel, amikről ő maga sem tud. A férfi ezeket érzékeli és ezért kedve van "kezdeményezni". Mármint így csinálják a nőknél ösztönösen sikeres férfiak. Ti. eleve azoknál a nőknél "kezdeményeznek", akiktől az említett jelzéseket megkapták.

Átlagos vagy lúzer férfiak, akik nem elég lazák, nem bíznak magukban és túl jólneveltek, túl görcsösek, nem hisznek a szemüknek, amikor egy nő jelez nekik. Nem is veszik észre. Nem tudják megkülönböztetni, hogy melyik nőnél van esélyük és melyiknél nincs. Ezért próbálkoznak és próbálkoznak és sokszor kudarcot vallanak. A végén kialakul az a keserű nézetük, hogy ők mint valami munkanélküli, pályázatokat nyújtanak be, a nők meg mint valami főnökök, visszadobják azokat. A valóságban majdnem pont fordítva van, csak sokkal finomabban, ravaszabbul, kíméletesebben(!) megy a dolog.

"Cserébe kevesebb idő kell a továbblépésre. Amíg mi évekig szenvedünk, addig ti néhány hét alatt túljuttok rajta."

Furcsa elképzelés. Megfigyelésem szerint mivel a nők érzelmileg sokkal hidegebb, sokkal számítóbb lények, ezért ők könnyebben "túlteszik" magukat bármin, ha az érdekeik úgy kívánják.